Baleset

Elgázolt egy embert a vonat, késésekre kell számítani

„Lángokban álló Kreml” az álmuk: kikből állnak az Oroszországba betört légiók?

| Szerző: hirado.hu
Miközben kedd reggelre a dróntámadások miatt újabb lakóházak gyulladtak ki a megtámadott határ menti orosz területeken, a nemzetközi sajtóban egyre-másra jelennek meg nyilatkozatok, beszámolók arról, hogy kik ezek az oroszokból álló, zavaros ideológiai háttérrel rendelkező félkatonai egységek, és kik a vezetőik. Sajtóvélemény szerint Kijev tagadása ellenére lehetetlennek tűnik, hogy ezek a meglehetősen marginális csoportok az ukrán hadsereg vagy a titkosszolgálatok támogatása nélkül ilyen akciót hajthattak volna végre.

Talán nem véletlen, hogy az Oroszország elleni, úgynevezett orosz légiók által végrehajtott támadás szinte órákkal azután indult meg, hogy vitathatatlan ténnyé vált a régóta ostromolt donbaszi város, Bahmut elfoglalása. A város eleste a G7-ek – erőteljesen az ukrajnai háború által meghatározott – csúcstalálkozóját beárnyékoló és a személyesen is jelen levő Volodimir Zelenszkij számára komoly presztízsveszteséget jelentő tényező volt, és

lehetséges lett volna, hogy ez az egyértelmű kudarc határozza meg a háborúról a közbeszédet.

Kapcsolódó tartalom

Az ukrán hadseregbe integrálva

Tény, hogy orosz ellenzékiek Ukrajnába menekült fegyveres csoportjai a csúcstalálkozót követő napon, hétfőn indítottak támadást, ukrán területről hatoltak be Oroszország területére, ahol három települést támadtak meg Belgorod régióban.

Kapcsolódó tartalom

A félkatonai csoportok páncélozott járművekkel, így többek között egy

amerikai gyártmányú, M1124 International MaxxPro amerikai páncélozott járművel rohamoztak meg egy határállomást.

(Az aknavédett harci eszköz később orosz kézre került.) Az akciót két szervezet vállalta magára: a középutas Oroszország Szabadsága Légió és a szélsőjobboldali Orosz Önkéntes Hadtest.

A Radio France leszögezi: „korábban mindkét csoport az ukrán hadseregbe volt integrálva, de most azt állítják, hogy önállóan tevékenykednek.” A francia közrádió hozzáteszi: „Kijev tagadása ellenére lehetetlennek tűnik, hogy ezek a meglehetősen marginális csoportok az ukrán hadsereg vagy a titkosszolgálatok támogatása és zöld lámpája nélkül ilyen akciót hajtottak volna végre.”

 

Cél a homogén Oroszország

A Le Figaro szerint a két fegyveres orosz egység egy évvel ezelőtt alakult meg Ukrajna védelmére és Vlagyimir Putyin hatalmának megdöntésére.

Az Oroszország Szabadsága Légió négy zászlóaljból, összesen mintegy ezer főből áll; mérsékelt politikai irányvonalat képviselnek és az 1991-es

orosz határok érinthetetlenségét hirdetik.

Az Orosz Önkéntes Hadtest etnikailag homogén Oroszországot szeretne létrehozni. Erre hivatkozva azt javasolják, hogy az orosz államból kiválni vágyó föderatív köztársaságok, különösen a Kaukázusban, nyerjék vissza szabadságukat. A sajtó által szélsőjobboldaliként leírt szervezet vezetője Dmitrij Nyitikin, egy korábbi harcművészmester.

Megölné Putyint

A két csoport eddig ideológiai nézetkülönbségükre hivatkozva hivatalosan elutasította az együttműködést, ám az elmúlt napokban úgy döntöttek, hogy megegyeznek, és megkezdik területünk, azaz Oroszország felszabadítását – nyilatkozza a Le Figaro által idézett Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselő, aki Ukrajnában telepedett le, miután a duma egyetlen képviselőjeként 2014-ben a Krím annektálása ellen szavazott, és aki Kijevben próbálja megszervezni a „száműzött” orosz ellenzéket. Az orosz hatóságok korábban sikkasztással vádolták, szerinte ez csak a lejáratására bevetett politikai eszköz.

Az „emigránsok” nem válogatnának az eszközökben. A Le Monde keddi számában megszólaltatja Ponomarjovot. A lap cikkéből kiderül: a 47 éves politikus

„el akarja pusztítani az orosz birodalmat

és megölné Putyint”.

Alekszej Baranovszkij újságíró és ügyvéd, aki Ponomarjov mellett dolgozik, a lapnak kifejtette: álma, hogy „lángokban lássa a Kremlt”. Ennek eléréséhez „egyrészt a száműzetésben megszerveződő hadsereget, másrészt gerillamozgalmat akarnak létrehozni orosz földön”.

Merénylet, robbantás: a „szabadságharcosok”

Míg a francia lapok nem részletezik az összes fegyveres csoport tevékenységét, a Newsweek négy fegyveres ellenállócsoportról ír az Oroszországot ért támadás kapcsán. A már említett két csoport mellett az amerikai hetilap online verziója beszámol a Nemzeti Republikánus Hadseregről is, ami szintén 2022 augusztusában került előtérbe, miután Ilja Ponomarjov száműzött orosz parlamenti képviselő azt állította, hogy

ez a csoport áll a háborúpárti orosz újságíró, Darja Dugina, Alekszandr Dugin jobboldali filozófus lánya Oroszországban történt meggyilkolásának hátterében.

Az NRA úgynevezett „szabadságharcosok” független hálózata Oroszországon belül, ahol körülbelül egy tucat városban több csoport és egy informatikai kibertámadási csapat is működik. Alec Bertina, a Militant Wire kutatója a Newsweeknek elmondta: „A csoport földalatti, invázióellenes és antiputyinista partizánmozgalomként mutatja be magát Oroszországon belül, amely a közösségi médián keresztül koordinálja az ellenállási erőfeszítéseket.”

Kapcsolódó tartalom

A negyedik, magát Fekete Hídnak nevező fegyveres erőről lehet a legkevesebbet tudni – közli a lap. A Fekete Híd is először 2022 augusztusában kapott jelentős figyelmet azzal, hogy cselekvésre szólított fel a nemzetközileg el nem ismert, Oroszország által Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja ukrán területek annektálásáról tartott népszavazások megzavarására. Az általuk végrehajtott első nagy hadművelet pedig – feltételezések szerint – áprilisban történt: megtámadták az oroszországi, Don menti Rosztov Szövetségi Biztonsági Szolgálat irodáját, ahol állítólag

négy ember meghalt, öt másik pedig megsebesült. Az állítólagos műveletről készült videót a szervezet közzétette,

ami – írja a Newsweek – erős hullámokat keltett az orosz fegyveresek földalatti szervei között – még akkor is, ha az orosz hatóságok a robbanást az üzemanyag-kenőanyagokat tartalmazó raktár tűzeseteként írták le, amelyet egy véletlen elektromos rövidzárlat okozott.

Az anarchokommunistáktól a neofasisztákig

Moszkva a maga részéről az összes ilyen csoportot terrorszervezetnek tekinti; oroszországi hivatalos vélemények szerint ez a modern oroszországi terrorizmus azon politikai örökségének része tekinti, amely az 1990-es évek korai posztszovjet időszakára nyúlik vissza, amikor a Kreml elindította az első háborút a szeparatista fegyveresek ellen Csecsenföldön, Oroszország távoli déli vidékén.

„Emlékszünk arra, amikor a szabadságszeretet jelszavával, illetve a szeparatizmus zászlaja alatt követtek el atrocitásokat belföldi terrorista erők hazánk és polgáraink ellen” – jelentette ki Maria Zakharova a Newsweek kérdése egy múlt heti sajtótájékoztatón. Az orosz külügyminisztérium szóvivője rámutatott: valójában nemzetközi terrorszervezetek álltak a belföldön szerveződő és működő csoportok mögött.

„Oroszországnak különféle fenyegetésekkel kell szembenéznie a határokon átnyúló szabotázserők és a hazai partizánok részéről” – mondta Lucas Webber, a Militant Wire kutatóhálózat társalapítója a Newsweeknek. Webber megjegyezte, hogy az erőteljesen Ukrajnához és annak szolgálataihoz kötődő csoportok „ideológiailag igen változatosak, a szélsőbaloldali anarchokommunistáktól az ultrajobboldali neofasisztákig terjednek. Taktikájuk hasonlóan sokrétű,

egyesek a vasutak megbénítására összpontosítanak, míg mások Ukrajnából Oroszországba irányuló betöréseket és a háborús erőfeszítések prominens támogatóinak meggyilkolását

szervezik, támogatják.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még