Az Egyesült Államokban a mindenkori kormány költségvetéséről az ország törvényhozó testülete, a kongresszus dönt. Hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a szövetségi kormány csaknem minden költését jóvá kellett hagyniuk a képviselőknek, ami egyrészt komoly fék volt a rendszerben, másrészt viszont jelentősen megkötötte az aktuális kormány kezét. Ezt váltotta fel az első világháború idején – amikor is gördülékenyebb döntéshozatalra volt szükség a kiadások terén is – a ma is érvényben levő rendszer. Az 1917-ben hatályba lépő törvény meghatározott egy adósságplafont, amely korlátot szab a kormánynak a költekezésben. Az adósságplafont először 11,5 milliárd dollárban állapították meg, majd rendszeresen emelni kellett rajta,
1960 óta 78 alkalommal volt szükség keretbővítésre.
Kapcsolódó tartalom
Az amerikai államadósság Herbert Hoover óta minden egyes elnök alatt nőtt, de igazán az 1980-as évek eleje óta kezdett megugrani, függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata kormánya volt éppen az országnak. Ronald Reagan elnöksége alatt főként a jelentős adócsökkentési intézkedések hatására emelkedett meg az adósságállomány, később az iraki, majd az afganisztáni háború, illetve a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság bírtak felhajtó erővel. Legutóbb pedig a koronavírus-járványra adott válaszként bevezetett hatalmas gazdaságélénkítő csomagok gyarapították számottevően az államadósságot.
Az amerikai államadósság idén januárban érte el ezt a szintet, ami nem teszi lehetővé, hogy a kormány több pénzt vehessen fel törvényesen.
A mostani patthelyzet kialakulása politikai játszmákra vezethető vissza, ugyanis miután az államadóssága elérte a törvény által jelenleg engedélyezett felső határt, a kormánynak a kongresszushoz kellett bővítésért folyamodni. A képviselőházi republikánus többség viszont mindezt hajthatatlanul költségvetési kiadáscsökkentéshez köti, és fegyelmezett államháztartási gazdálkodást követel.
Kapcsolódó tartalom
A 31 ezer milliárd dolláros adósságplafon megemeléséről a képviselőház már április végén elfogadott egy törvény, ami lehetővé tenne újabb 1500 milliárd dollár hitel felvételét az állam számára, ugyanakkor konkrét kiadáscsökkentést is előír a kormánynak, többi között olyan területeket érintve, amelyek a demokrata kormány politikájának kulcselemei, így a klímapolitikát és az adóhatóság létszámának emelését is érintenék. Biden határozottan kijelentette, hogy erről szó sem lehet, és rögtön a megvétózza majd az elé kerülő törvényt, valamint a szenátusban többséget adó demokraták is jelezték, hogy eszük ágában sincs támogatni azt. Bidenék tehát úgy akarják emelni az adósságplafont, hogy közben folytatják az irdatlan méretű költekezést, és rendszeresen azt hangsúlyozzák, hogy az adósságplafonról és a költségvetésről szóló vitát kettéválasszák.
Persze a republikánusok igyekeznek kihasználni a helyzetből fakadó lehetőségeket. Donald Trump egykori elnök például arra biztatta a republikánus képviselőket és szenátorokat, hogy tartsanak ki a végsőkig, tehát akár a fizetésképtelenség bejelentésééig. Trump szerint ez ugyanakkor aligha fog bekövetkezni, hisz a demokraták előbb-utóbb elrántják majd a kormányt.
„Jelen pillanatban úgy szórjuk a pénzt, mint egy részeg tengerész”
– jelentette ki az elnökjelöltségért ismét versenybe szálló politikus. Majd megjegyezte: „Meg kell mentenünk az országot. Az országunk haldoklik. Tönkreteszik ezek az ostoba emberek.”
Ezzel párhuzamosan a demokraták egy csoportja Bernie Sanders vezetésével arra szólította fel Bident, hogy készüljön fel az amerikai alkotmány 14. kiegészítésére való hivatkozásra a csőd elkerülése érdekében, ha a republikánusokkal folytatott tárgyalások kudarcba fulladnak – számolt be a Reuters.
Az indítványt kidolgozó 11 képviselő szerint a republikánusok „nem jóhiszeműen cselekednek”, ezért van szükség a szokatlan lépésre. „Sürgősen kérjük, készüljön fel arra, hogy gyakorolja az alkotmány 14. kiegészítése szerinti hatáskörét, amely világosan kimondja, az Egyesült Államok államadósságának érvényessége nem kérdőjelezhető meg. E felhatalmazás segítségével az Egyesült Államok továbbra is időben és késedelem nélkül fizethetné számláit, megelőzve ezzel egy globális katasztrófát” – írták.
Kapcsolódó tartalom
A tárgyalások folyamatosan zajlanak, egyelőre nehéz megállapítani, hogy ki nyerheti a huzavonát. „Mielőtt elindultam volna erre az útra, találkoztam a kongresszusi vezetőkkel. Egyetértettünk abban, hogy csak kétpárti megállapodással lehet előrelépni. Én megtettem a magam részét, javaslatot terjesztettünk elő a kiadások ezermilliárd dolláros csökkentésére a korábban javasolt hiánycsökkentésen felül. Most itt az ideje, hogy a másik oldal is elmozduljon szélsőséges álláspontjáról, mert a javaslataik nagy része elfogadhatatlan” – mondta el Biden a képviselőház republikánus elnökével, Kevin McCarthyval folytatott tárgyalásaival kapcsolatban vasárnap a hirosimai G7-es csúcs végén.
Ha valamiért mégsem sikerülne megegyezésre jutni, az ország története során először fizetésképtelenné válhat.
Janet Yellen pénzügyminiszter szerint ez gazdasági és pénzügyi katasztrófát okozhat, ami globális visszaesést váltana ki, és valószínűleg messze visszavetné a világot, és természetesen érzékenyen érintené az amerikai lakosság jelentős részét is.
Kapcsolódó tartalom
Fizetésképtelenség esetén ugyanis a pénzügyminisztérium nem tudná fizetni a szövetségi alkalmazottak bérét, de még a segélyeket sem. Kiváltképp rosszul járnának azok az amerikai városok, amelyek nagy katonai bázisoknak adnak otthont, hisz a kormányzati kiadások közel egyhatodát nemzetvédelmi célokra használják fel, melynek negyedét az állomány bére teszi ki – írja a CNN.
Sokak szerint még ennél is fenyegetőbb veszély, hogy az Egyesült Államok nem tudná törleszteni hiteleinek aktuális részleteit, ami államadósság összetételét is felborítaná.
Az amerikai adósság nagy része (69 százalék) jelenleg az országon belül van, a központi bank (Fed) 21,2 százalékot birtokol, 12 százalék a nyugdíjakban vagy befektetési alapokban van, míg az amerikai háztartások 6,7 százalékot tudnak magukénak ebből.
31 százalék ugyanakkor külföldi tulajdonban van. Érdekes módon Japán rendelkezik a legtöbb amerikai állampapírral, melyek értéke mintegy 11oo milliárd dollárra rúg. Kína 867, az Egyesült Királyság pedig 654 milliárd dollárnyi amerikai állampapírral rendelkezik.
„Az amerikai államadósságot alapvetően a pénzügyi rendszer legbiztonságosabb eszközének tekintik. Ennek következtében minden más pénzügyi eszköz árfolyamának egy nagyon jelentős része valamilyen módon az amerikai államadósság árfolyamából származik” – fejtette ki Andrew Hunter, a londoni Capital Economics nevű kutatóintézet vezető közgazdásza.
Ha az USA fizetésképtelenné válik, akkor a hitelfelvételi költségek nagymértékben megugranak Amerikában, ami viszont világszerte a hitelfelvételi költségek jelentős emelkedését váltaná ki
– tette hozzá Hunter, megjegyezve, hogy hirtelen minden „biztonságos eszköz” instabillá válhatna.
Kapcsolódó tartalom
Az elmúlt ötven év alatt mindössze öt olyan év volt, amikor az amerikai költségvetés nyereségesen zárt, ez pedig legutóbb több mint húsz éve, 2001-ben fordult elő. Az amerikai történelemben ráadásul csak egyetlen egy olyan év volt, amikor az országnak semmilyen adóssága nem volt – még 1835-ben.
Vannak szakértők, akik nem látják olyan borúsan az amerikai eladósodottság mértékét. Szerintük a gazdaság állapota sokkal lényegesebb kérdés annál, mint hogy mennyi adósságot halmoz fel négy éves ciklusa alatt a kormányzat. A jelenlegi vita nézeteik szerint éppen ezért csupán politikai helyezkedésként fogható fel, ugyanis mind a republikánusok, mind a demokraták tisztában vannak ezzel. „Mindkét politikai oldal a másikat okolja, de az adósság matematikailag csupán rossz párosítás” – fejtette ki például az ABC Newsnak Kent Smetters közgazdász professzor, a kongresszus költségvetési hivatalának egykori tagja.
A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: Getty Images)