Szun Vej-tong szerint a G7 soros elnöki tisztét betöltő Japán – a csúcstalálkozó résztvevőivel közös nyilatkozatokban és cselekedeteiben is – összejátszott más országokkal abban, hogy „beszennyezzék Kínát, támadást intézzenek ellene, durván beavatkozzanak Kína belügyeibe”.
Közös nyilatkozatukban a G7 csoport tagjai aggodalmukat fejezték ki egyebek között a Tajvannal, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültséggel kapcsolatban, valamint a hongkongi, hszincsiangi és tibeti emberi jogi helyzet miatt.
Kapcsolódó tartalom
A kínai diplomata megjegyezte, hogy a tajvani kérdés Kína alapvető érdekeinek a középpontjában áll, olyan ügy, amely a kínai-japán kapcsolatok politikai alapjait érinti, és olyan határvonal, amelyet nem szabad átlépni.
A G7 vezetőinek a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatos aggodalmaira válaszolva a külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a Hongkonggal, Hszincsianggal és Tibettel kapcsolatos ügyek „tisztán belügyek”, amelyekbe „semmiféle külső erő nem avatkozhat be önkényesen”.
„A kínai fél határozottan elégedetlen, és határozottan ellenzi” Japán lépéseit, amelyek a miniszterhelyettes szerint sértik a nemzetközi törvények alapelveit és a Kína és Japán közötti kapcsolatot szabályozó politikai dokumentumok szellemét, továbbá aláássák Kína szuverenitását, biztonságát és fejlesztési érdekeit. Japánnak ezért felül kell bírálnia a Kínával kapcsolatos nézeteit, és önálló stratégia mentén kellene kialakítania külpolitikáját, emellett „valóban konstruktív hozzáállással kell elősegítenie a kétoldalú kapcsolatok stabil fejlődését”
– hangsúlyozta Szun Vej-tong.
Hideo Tarumi japán nagykövet a külügyminiszter-helyettesnek adott válaszában azt mondta, „az csak természetes”, hogy a G7 tagjai a közös érdekeik alapján hivatkoznak a csúcstalálkozón felmerülő kérdésekre, „miként tették a múltban, és teszik a jövőben is mindaddig, amíg Kína nem változtat hozzáállásán”.
Kapcsolódó tartalom
„Ha Kína azt követeli, hogy ne hivatkozzanak az aggodalomra okot adó kérdésekre, először pozitív lépéseket kellene tennie azok megoldása érdekében” – mondta Tarumi a bekéretéséről készült jegyzőkönyv szerint.
A G7-csúcstalálkozón a kínai nukleáris arzenál „gyorsuló ütemű bővítése” miatt megfogalmazott aggodalmakkal kapcsolatban Mao Ning kínai külügyi szóvivő hétfőn közölte:
Peking „minimális szinten” tartja nukleáris arzenálját, olyan szinten, amilyenre nemzetbiztonsági okból szüksége van. Hozzáfűzte: Kína az egyetlen a nukleáris fegyverrel rendelkező öt ország közül, amely szilárdan betartja ígéretét, és nem vet be elsőként atomfegyvert.