„Amit mindenekelőtt magamról bevallok, az az én nagy butaságom” – ezzel a címmel jelent meg hosszabb beszélgetés Michel Houellebecq francia íróval a Le Figaro című lap szombati számának hasábjain. Az író, akinek
nevét többek között az iszlám európai terjeszkedésének veszélyeire figyelmeztető, Behódolás című regénye Magyarországon is ismertté tette,
legújabb, Néhány hónap az életemből című, május 24-én megjelenő könyvében többek között arról ír, hogy milyen „veszekedést” folytatott a párizsi nagymecset rektorával. Elmeséli emellett a holland igazságszolgáltatással való összecsapásait egy Párizsban és Amszterdamban forgatott, erotikus videókkal kapcsolatos ügy kapcsán is, ahol a szereplők állatneveket viselnek és a vétkek kígyók formájában jelennek meg.
Michel Houellebecq – Quelques mois dans ma vie
Octobre 2022 – Mars 2023
À paraître le 24 mai chez Flammarion
« Pour la première fois dans ma vie je me sentis traité, absolument, comme l’objet d’un documentaire animalier ; il m’est difficile d’oublier ce moment. » pic.twitter.com/nPANu8YZMM
— Florian Louis (@flr_louis) May 17, 2023
Az eutanázia, a béranyaság a probléma
Houellebecq a Le Figarónak úgy nyilatkozott, hogy határozottan elhatárolódik videófilmjének pornográf értelmezésétől, s attól az általa meg nem nevezett „holland művésztől”, aki az ő hozzájárulása nélkül adott ilyen értelmű nyilatkozatokat. Az író bírálta a katolikus egyházat is, érvelése szerint a katolikusoknak inkább az eutanáziára, a béranyaságra és a valódi erkölcsi kérdésekre kellene szorítkozniuk.
Kapcsolódó tartalom
„Amit sokkal aggasztóbbnak tartok a pornónál, az az aszexualitás kialakulása” – emelte ki Houellebecq.
Az író egy kérdésre válaszolva elmondta: nem olvasta azt az esszét, amelyet a Le Monde újságírói, Sylvain Tesson és Yann Moix írtak, a szélsőjobboldalhoz sorolva őt. „A priori biztos vagyok benne, hogy ez a könyv nem érdekes” – fejtette ki, leszögezve: „Igen, én populista vagyok!”. Houellebecq elmondta:
a képviseleti demokráciával szemben a nép közvetlen hatalomgyakorlását preferálja, a népi kezdeményezésű referendumok híve.
Az elkerülhetetlen roham
A Le Figaro felidézte azt a nagy port felverő nyilatkozatot is, melyet az író a Front Populaire című lapnak adott. „Ön szerint elkerülhetetlen az Európába irányuló roham?” – szögezték neki a kérdést, amire azt válaszolta: semmi sem elkerülhetetlen, még az sincs teljességgel kizárva, hogy „Afrika fejlődjön, és az sem, hogy átmenjen a híres demográfiai átmeneten” (az a folyamat, amelynek során valamely népesség a magas születésszám és halálozás állapotából átmegy az alacsony születésszám és halálozás állapotába, s a folyamat végén a népesség növekedése megáll – a szerk.) Ám
abban a szerencsétlen esetben, ha ez nem történik meg,
a falak még mindig hasznosak lehetnek – tette hozzá az író.
Már csak a regények őszinték
Houellebecq „megdicsérte” a skandináv országok, különösen Svédország kortárs íróit, akik „az idilli integráció mintaképének” számító országban őszintén írnak a migrációról. „Egy adott pillanatban egy adott országban csak a regények őszinték” – utalt a skandináv országokban és Franciaországban is eluralkodó, súlyos migránspárti ízlés- és véleményterrorra, amely – mint arra a Le Figaro is utal szerző ismertetésében – beláthatatlan időre lehetetlenné tette, hogy Houellebecq kapja meg az irodalmi Nobel-díjat.
Kapcsolódó tartalom
Így viszont – olvasható a Le Figaróban a cikkhez fűzött szerkesztőségi megjegyzésében – hosszú ideig nem lehet újból francia írót jelölni a díjra.
A fanatikus baloldali mozgalmár, Annie Ernaux, mint arra a lap utal, még meg is támadta Houellebecqet,
aki viszont nem szeretne foglalkozni az üggyel.
Régóta meg vagyok győződve arról, hogy a probléma nem az iszlám, hanem a bűnözés – hangoztatja az író a muszlimok vallásához kapcsolódó kérdésre válaszlova. „Ők mindenekelőtt bűnözők, akik felsőbbrendű erőszakra törekszenek.
Háborút akarnak vívni, katonai járműveken parádézni, foglyokat lefejezni és a fejükkel focizni,
egy (vagy több) kiszolgáltatott nőt akarnak, aki őket hősként üdvözli stb. Végül is barbár vadállatok. A háború mindenekelőtt szórakozás, ahogy Pascal már elmondta” – fogalmaz Houellebecq.
ENTRETIEN EXCLUSIF – L’islam, la pornographie, Macron, Sarkozy, la littérature et le prix Nobel… L’écrivain qui publie Quelques mois dans ma vie se confie au Figaro. https://t.co/ZhLUXTZeaW
— Le Figaro (@Le_Figaro) May 19, 2023
A kínaiak példája
„Abba kell hagynunk az asszimilációs rögeszmét. Mit érdekel engem, ha burkinis lányokat látok az uszodában?” – fakad ki az író, hozzátéve: bár sokáig a kínaiak voltak a legkevésbé asszimilált bevándorlók, mégis ők voltak a legelismertebbek. „Hajnali kettőkor kockázat nélkül lehetett a kínai negyedben sétálni, a nőknek még miniszoknyában is” – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Szerinte a muszlimok valószínűleg „könnyebben elfogadnák, ha Franciaországban úgy bánnának velük, mint a keresztényekkel bánnak a toleráns muszlim országokban. Tehát olyan állampolgárok lennének, mint bárki más, akik diszkréten gyakorolja a vallását, mert ez egy második vallás. Csakhogy nekünk nincs elsődleges vallásunk, és nem is lesz többé”.
Lenyűgözte II. János Pál
Agnosztikus vagyok, nem ateista. Pozitivista is vagyok, nem materialista – így válaszolt arra a kérdésre, hogy „még mindig ateista-e”.
„Sok rockkoncerten voltam már, de olyat még nem láttam, mint amikor Párizsban II. János Pál a longchamp-i lóversenypályán” tartott szentbeszédet: „Kétmillió ember volt jelen, lenyűgöző volt. Másrészről viszont
nagyon kedveltem XVI. Benedeket. Káprázatos intellektus volt”
– emlékezik Houellebecq.
Az író határozattan kijelenti: bár az irodalmi művet tekinti a leghatásosabb eszköznek, kész akár szerepet vállalva is kiállni az eutanázia ellen.
Kiemelt kép: Michel Houellebecq író dedikálja könyveit a Frank Schirrmacher-díj átadásán 2016. szeptember 26-án Berlinben (Fotó: Michele Tantussi/Getty Images)