Aktuális

Orbán Viktor az Egyesült Államokba látogat, Donald Trump is fogadja

Ma választ Görögország – vajon a görög kormány botrányai befolyásolhatják a szavazást?

| Szerző: hirado.hu
Görögországban ma parlamenti választásokat tartanak, a jelenlegi jobbközép kormány négyéves mandátuma ugyanis júliusban lejár. Az elmúlt időszak azonban az Új Demokrácia vezette kormány botrányaitól volt hangos: a kormányzat megfigyelte többek között a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, de az is előfordult, hogy titkos megbeszélést folytatott a szaúdiakkal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezéséről. Mindemellett a társadalmat a februárban történt vonatkatasztrófa is megrázta, országszerte ezrek tüntettek a vasúttársaság és a kormány ellen, a vasutasok pedig sztrájkot hirdettek.  

Az Új Demokrácia elnöke, Kiriákosz Micotákisz vezette kormány hivatala alatt számos nehézséggel kellett szembenéznie, mely időszakot a demokráciát erősen aláásó botrányok is tarkították, így különösen érdekes lehet milyen eredményeket hoz a vasárnapi görög parlamenti választás.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök uniós csúcstalálkozóra érkezik Brüsszelbe, 2023. március 23-án (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

Lehallgatási botrány: ellenzéki pártvezetőt is megfigyelt a kormány

A görög társadalmat az elmúlt évben telefonlehallgatásokkal kapcsolatos botrány rázta meg, mely során politikusokat – többek között az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) pártjának vezetőjét, Níkosz Andrulakiszt – és újságírókat hallgatott le a jelek szerint a görög kormány a Predator elnevezésű kémprogram segítségével.

A helyzetet a jelenlegi miniszterelnök azzal tetézte, hogy – míg korábbi nyilatkozata szerint nem tudott a szocialista párt vezetőjének megfigyeléséről –, a május 10-én megtartott pártvezetői vitán már arról beszélt, tudja, hogy miért figyelték meg Andrulakiszt, azonban a politikus nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.

A lehallgatásokhoz használt kémprogram minden alkalmazáshoz hozzáfér a célpont mobiltelefonján, beleértve üzeneteket, fényképeket, valamint jelszavakat is, továbbá a készülék kamerája és mikrofonja felett át tudja venni az irányítást.

Az ügy kivizsgálására létrejött uniós PEGA vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Predator kémprogramot politikusok, újságírók és állampolgárok ellen használták fel, továbbá a technológiát a görög kormány még más országokba, többek között Madagaszkárra és Szudánba is eljuttatta.

Vonatkatasztrófa Lárisza város közelében, Görögországban 2023. március 1-jén (Fotó: EPA/Achilleas Chiras)

Ötvenhét halálos áldozata volt Görögország eddigi legnagyobb vasúti katasztrófájának

Február végén halálos vonatbaleset történt Lárisza város közelében, amely 57 áldozatot követelt, több százan pedig megsérültek. A vasúti szerencsétlenség – amelyet egy személyvonat és tehervonat ütközése okozott, mivel ugyanazon a vágányon haladtak – komoly tüntetési hullámot váltott ki országszerte, a megmozdulásokhoz a vasutasok is csatlakoztak. A demonstrálók mindamellett, hogy megemlékeztek a baleset áldozatairól, az infrastruktúra felújítását követelték az államtól, szerintük ugyanis a fejlesztések elmaradása szerepet játszott a katasztrófa bekövetkezésében.

Tüntetők vonultak az utcára az 57 ember életét követelő halálos vonatszerencsétlenséget követő 24 órás országos sztrájk alatt az észak-görögországi Szalonikiben 2023. március 8-án (Fotó: EPA/Achilleas Chiras)

A kormány emberi mulasztásnak tulajdonította történteket, azonban a vasúti dolgozók szakszervezetei hangsúlyozták, a szerencsétlenség a hiányos biztonsági rendszerek és a létszámhiány miatt elkerülhetetlen volt. A balesettel összefüggésben Lárisza város pályaudvarának állomásfőnökét őrizetbe vették.

A tragédia kapcsán Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrző rendszer hiánya okozhatta a balesetet – miután a mindenkori görög kormány az elmúlt húsz évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket –, továbbá bocsánatot kért az áldozatok családtagjaitól.

A vonatbaleset áldozatainak hozzátartozói azonban további lépéseket tesznek az ügyben, 17 személy ellen nyújtottak be keresetet, akik közt a görög miniszterelnök is szerepel

a török Anadolu hírügynökség értesülései szerint.

A vonatszerencsétlenséget követő tüntetés Athén központjában, Görögországban 2023. március 16-án. A görög magán- és közszféra szakszervezetei 24 órás országos sztrájkot hirdettek, követelve a február 28-i halálos tempi vonatbaleset felelőseinek felelősségre vonását (Fotó: EPA/Orestis Panagiotou)

Elharapódzó rendőri erőszak

A vonatszerencsétlenség miatt március elején mintegy kétezer diák vonult végig a görög fővároson, és egyperces néma csenddel emlékezetek meg az áldozatokról az athéni parlament előtt, majd a kormány lemondását követelték. Diákok tüntettek mindemellett Lárisza és Szaloniki városában is.

Azonban a csendes virrasztásnak indult tüntetés zavargásba csapott át, melynek következtében a résztvevők összetűzésbe kerültek a rohamrendőrökkel.

A hatóságoknak könnygázt kellett bevetniük, hogy megfékezzék az indulatokat. A rendőrség a demonstráció kezelésével kapcsolatban számos kritikát kapott, mely szerint indokolatlan erőszakot alkalmaztak tüntetőkkel szemben. Az egyik ilyen eset során a motoros rendőrök egy csoport békés tüntető elé petárdákat dobtak.

A rendőrség korábban is a bírálatok össztüzébe került, többek között a Sziriza baloldali párt azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy hagyja, hogy a rendőrséget szervezett bűnbandák irányítsák.

Mindemellett a görög ombudsman adatai azt mutatják, hogy fokozódott az elégedetlenség a rendőri tevékenység tekintetében, ugyanis 2019-hez képest három év alatt a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal emelkedett, és 14 százalékkal nőttek a rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek is.

Rohamrendőrök próbálják elkerülni a tüntetők által dobott Molotov-koktélt a halálos vonatszerencsétlenséget követő tüntetés végét követő összecsapások során Athén központjában, Görögországban 2023. március 16-án (Fotó: EPA/Yannis Kolesidis)

A rendfenntartó erők politikai, valamint természetes, operatív vezetése által megütött hangnem kétségtelenül fontos szerepet játszik a panaszok számának növekedésében” – mondta Andreasz Pottakisz, a görög ombudsman munkatársa a Politico lapnak. Pottakisz szerint

a kormány hozzáállása a rendőrséghez túlságosan elnéző, és a rendőrök félreértelmezhetik, ezért pedig azt gondolhatják, hogy szabad kezet kapnak arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.

Kapcsolódó tartalom

A titkos szaúdi terv a világbajnokság megvásárlására

Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a Politico értesülései szerint titokban ajánlatot tett Görögországnak és Egyiptomnak, mely szerint a szaúdiak új sportstadionok építését finanszírozzák, ha a két ország mindezért cserébe közösen pályázik az öböl menti országgal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. A javasolt megállapodás továbbá kiemelte, az összes mérkőzés háromnegyedét Szaúd-Arábiában rendeznék.

A nagyvonalú ajánlat – amely valószínűleg több milliárd eurós építési költséget jelent – egy 2022 nyarán a szaúdi koronaherceg és görög miniszterelnök közötti magánbeszélgetésen hangzott el az ügyet ismerő magas rangú tisztviselő állítása szerint.

A Politico ugyan nem tudta megerősíteni, hogy a felajánlást a görög és egyiptomi fél elfogadta-e, azonban

kiemelték: a három ország egy közös pályázatot készül beadni, amelyet tavaly Ahmed al-Khatib szaúdi idegenforgalmi miniszter is megerősített.

Mindezek ellenére a Politico által végzett friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, habár az Új Demokrácia pártjának előnye a vonatbaleset óta csökkent, továbbra is hét százalékponttal vezet a a legerősebb ellenzéki ellenpólussal, a Szirizával szemben.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: EPA/ACHILLEAS CHIRAS

Ajánljuk még