Kardcsörtetéssel és anarchiába fúlt nyilatkozatháborúval végződött a G7-ek hirosimai csúcstalálkozója. A Politico beszámolója szerint Rishi Sunak brit miniszterelnök
a világ legnagyobb kihívásának nevezte Kínát
vasárnap a japán Hirosimában tartott G7-csúcstalálkozó végén.
Kapcsolódó tartalom
Kína-ellenes kirohanás
„Kína jelenti korunk legnagyobb kihívását a globális biztonság és jólét szempontjából” – mondta Sunak újságírók előtt a vasárnap véget érő G7-találkozón. „Otthon egyre tekintélyelvűbbek, külföldön pedig egyre magabiztosabbak” – fogalmazott.
A brit miniszterelnök elzárkózott ugyan attól, hogy a Kína és a Nyugat szétválasztását szorgalmazza, de
támogatta a „kockázatmentesítést”
– ezt a kifejezést használták a G7 vezetői szombati, közös közleményükben.
Guardian: ki szenved a szankcióktól?
Miközben a csúcs zárásának óráiban szinte percenként hangzottak el egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az ostromlott donbaszi város, Bahmut elestéről, a Guardian szerkesztője, Larry Elliott egyértelműen sikertelennek, sőt, kudarcnak írta le a találkozót.
Kapcsolódó tartalom
A gyors győzelemről szóló beszédek ellenére a gazdasági háborúban nem történt kiütés, nem is beszélve annak jeleiről, hogy az (orosz) vagyon befagyasztása, az oligarchák elleni támadás, az alternatív energiaforrások keresése, és az arra való törekvés, hogy megfosszák Oroszországot létfontosságú alkatrészektől, nem változtatta meg a Kreml véleményét – szögezi le a gazdasági rovatot szerkesztő elemző.
Kétségtelen, hogy
Oroszország érzi a szankciók hatását, de a Nyugat is
– írja a szerző, hozzátéve: valójában az orosz gazdaság összeomlásának közelségéről szóló, túlzásvba vitt állítások az egyik oka annak – és ezt a nyugati döntéshozók tudják – hogy a nyugati hatalmak saját választói szenvednek inkább a járulékos károktól:
drágább energia, emelkedő élelmiszerárak és csökkenő életszínvonal
– olvasható a cikkben.
Kapcsolódó tartalom
A kudarc
Az elemző felidézi: a Nemzetközi Valutaalap korai előrejelzései, amelyek szerint az orosz gazdaság 2022-re 8,5 százalékkal zsugorodik, azóta 2,5 százalékos visszaesésre módosultak. Az IMF pedig az idei évre 0,7 százalékos orosz növekedést vár. Az infláció hároméves mélyponton, 2,3 százalékon áll, ami alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy az euróövezetben – sorolja az újságíró.
A cikk rámutat: „a valóságban az energiaembargók és a nyugati központi bankok által tartott orosz tartalékok befagyasztása a vártnál kevésbé bizonyult hatékonynak. Miközben az orosz olaj- és gázexport mennyisége csökkent, a magasabb árak miatt az export értéke nem változott.” A szerző hozzáteszi: „Oroszországnak kiváló oktatási rendszere van, rengeteg technikai tudással és olyan ipari üzemekkel rendelkezik, amelyeket a hidegháború vége óta nyugati multinacionális vállalatok építettek.
A szankciók arra ösztönzik az oroszokat, hogy a nyugati importot hazai termékekkel helyettesítsék.”
Larry Elliott tehát egyértelműen a Nyugat kudarcaként írja le azt, hogy a G7-ek az ukrán háború fokozatos támogatását látják az egyetlen kiútnak.
Biden mindent fizet
A háromnapos G7-csúcstalálkozó utolsó napján
Biden 375 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, beleértve tüzérségi és páncélozott járművek szállítását is.
Az amerikai elnök azt mondta Zelenszkijnek, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz Ukrajna Oroszországgal szembeni védelmének megerősítése érdekében – közli a Reuters. Az ukrán elnök Hirosimában meglátogatta az atomtámadás áldozatainak emlékművét, és újságíról előtt kijelentette: „Hirosima romjainak fotói abszolút emlékeztetnek Bahmutra és más hasonló településekre. Semmi sem maradt életben, az összes épület romokban hever.”
Kapcsolódó tartalom
(Kiemelt kép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán (j2) és Emmanuel Macron francia elnök (b2, háttal) kétoldalú megbeszélést folytat a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának második napján, 2023. május 20-án. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)