Kína Vlagyivosztokon keresztül fog termékeket szállítani Csilin tartományból a déli tengerparti városokba – ezzel is demonstrálja, hogy a nyugati szankciók közepette erősíti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal – írja az Asia Times. A kínai vámügyi főigazgatóság hétfőn jelentette be, hogy mivel ezek az áruk a dél-kínai csöcsiangi felé veszik az irányt, ideiglenes behozatalukra nem érvényesek az orosz vámok. A hivatal szerint mind Kína, mind Oroszország számára előnyös lesz a június 1-jén életbe lépő megállapodás.
Kapcsolódó tartalom
Kínai elemzők szerint Oroszország azért engedélyezi Kínának, hogy Vlagyivosztokot tranzitkikötőként használja, mert az ukrajnai háború árnyékában egyre inkább Kínára kell támaszkodnia. Olyanok is vannak, akik úgy vélik,
az új megállapodás nagy lépés Kína számára, hogy visszaszerezze a Csing-dinasztia távol-keleti városát, amely 1860-ban lett az Orosz Birodalom része.
Azt mindenesetre egyelőre nem tudni, hogy a vállalkozás gazdaságilag mennyire bizonyul majd életképesnek. Bizonyos viszont, hogy ez egy áttörés a kínai–orosz gazdasági és kereskedelmi együttműködésben, amit az orosz Távol-Kelet és Északkelet-Kína közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére lehet felhasználni.
„A múltban Oroszország szkeptikusan állt Kína minden törekvéséhez a távol-keleti térségében, mivel attól tartott, hogy a kínaiak beáramlása miatt teret veszít a régióban. Most azonban Oroszország félretette ellenérzéseit, és sürgősen meg akarja nyitni távol-keleti régióját Kína előtt. Hogy miért? Az orosz–ukrán konfliktus mindenképpen kulcsfontosságú ennek megértésében” – fogalmazott egy kínai szakértő.
Kapcsolódó tartalom
Kínában jelentős visszhangot keltett, amikor idén februárban a természeti erőforrások minisztériuma közzétette világtérképének új változatát, amelyben az orosz birodalom által a 19. század végén és a 20. század elején elfoglalt nyolc város és terület kínai nevének használatához térnek vissza.
A térképen Vlagyivosztok is eredeti kínai elnevezésén, Hajsenvaj néven szerepelt.
„Annyi év után Északkelet-Kína végre visszakapta Hajsenvaj tengeri kikötőjét” – írta a mostani bejelentésre reagálva egy kínai orgánum. Megjegyezték: „A kikötő segít fellendíteni külkereskedelmünket, miközben az elhúzódó energiaválság gyötri az európai gazdaságot.”
Egy szecsuáni lap szerint Hajsenvaj megnyitása az elmúlt 163 év legjobb híre Kína északkeleti régiója számára, különösen annak fényében, hogy a G7-országok a hétvégi japán csúcstalálkozójukon várhatóan ismét nekimennek majd Kínának.
Az Asia Times szerzője úgy látja, az említett cikkek talán eltúlozzák azokat az előnyöket, amelyeket Kína megszerezhet az üzletből.
Vélhetően a Csilin–Vlagyivosztok/Hajsenvaj útvonalnak akkor lesz majd igazi jelentősége, ha a nemzetközi kereskedelmet is ki tudja szolgálni. Ehhez Kínának további tárgyalásokat kell folytatnia Oroszországgal és Észak-Koreával, hogy építsenek mélyvízi kikötőt a Tumen folyó bejáratánál, hogy Csilin közvetlenül elérhesse a Japán-tengert, és támogassa a Moszkva által javasolt északi-sarkköri útvonal jövőbeli fejlesztését.
Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2018. szeptember 11-én. (Fotó: MTI/EPA/TASZSZ/Host Photo pool)