Aktuális

Vasárnap hajnalban óraátállítás! Így módosul egyes vonatok és buszok menetrendje

Le Figaro: Előre megvolt az ítélet Sarkozy ügyében?

| Szerző: hirado.hu
Az igazságszolgáltatás egyes szereplői annyira ragaszkodtak koncepciójukhoz, hogy a konzervatív politikus elítélése érdekében az egykori keletnémet titkosszolgálat erkölcsi szintjére süllyedtek le – jegyzi meg a Le Figaro publicistája, aki szerint egy sötét „ellenhatalom”, kikezdve a jogrendszert, a demokrácia alapjait veszélyezteti.

Big Brother is watching you! (A Nagy Testvér figyel téged!) – idézi eredetiben Orwell 1984 című regényét a Le Figaro csütörtöki vezércikke egy nappal azután, hogy a fellebbviteli bíróság jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnököt. Az ellenhatalmak minden egyéb hatalmat felemésztenek, míg a politikusok tekintélye feltartóztathatatlanul elsorvad – teszi hozzá a szerző. (Az ellenhatalom olyan szervezett, de facto hatalmat alkotó erő, amely szembeszáll a megalakított hatalommal; politikai mozgalom, gazdasági erő vagy társadalmi szervezet formáját öltheti – a szerk.) S felteszi a kérdést: „Mi marad a politikusoknak?”

„A beszélgetés homályos, a következmény nulla”

A franciákat nem a minket kormányzók hatalma, hanem a gyengeségük kellene hogy aggassza – szögezi le a publicisztikát jegyző Vincent Trémolet, a konzervatív napilap vita- és véleményrovatának vezetője.

Kapcsolódó tartalom

Egy volt köztársasági elnököt három év börtönre ítéltek (ebből két évet felfüggesztve), mert hamis személyazonossággal (tehát egy másik ember által vásárolt mobilon) beszélt telefonon az ügyvédjével. A beszélgetés homályos, a következmény nulla – de beszélgettek. Ami még rosszabb, Nicolas Sarkozy állítólag arra gondolhatott, hogy felhasználja befolyását egy olyan ember kinevezésben, akit ő személyesen nem ismert – és

amely kinevezés végül nem történt meg. Cserébe információkat kap egy olyan ügyben, amelyben azóta már felmentették.

Bűnös a meg nem valósult és meg nem határozott, nem jellemzett szándék: még a legszigorúbb igényű erkölcsteológia sem vette magának a bátorságot, hogy ilyen messzire menjen! – fakad ki Trémolet. Csakhogy ez a szemlélet – figyelmeztet a szerző – megfoszt egy volt köztársasági elnököt a szabadságától és a szavazati jogától.

A mások élete

Ennek a „szándékos bűncselekménynek” a bizonyításához a telefonos lehallgatások teljes tárházát bevetették.

Olyan komoly eszközrendszereket alkalmazták, mintha egy súlyos bűnöző nyomába eredtek volna. Demokráciánk elveit is semmibe vették, amikor titokban rögzítették az ügyvéd és ügyfele közötti beszélgetéseket.

Mi marad a védelem jogaiból, ha a védőt lehallgatják?

– teszi fel a kérdést a publicista.

Túl könnyen elfogadták a lehallgatásnak e végső soron önkényes gyakorlatát – teszi hozzá, idézve egy szocialista politikust, Benoit Hamont, aki a kérdéses időszakban oktatási miniszter volt: „Ha nincs takargatnivalód, nem okoz gondot, hogy lehallgatnak!”. Ez az ügy A mások élete című film francia változata – utal a szerző az ismert német filmdrámára, amelynek cselekménye a hírhedt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi telefonos lehallgatásai köré szerveződik.

Ha nem lenne, ki kéne találni

Az ügyvédek lehallgatása bizony az a pillanat, amikor meginog a jogállamiság, megbicsaklik – húzza alá a szerző, aki szerint a tét egy idő múlva már túl magas volt.

Hiszen, ha nincs „Bismuth-ügy” (Paul Bismuth, a Sarkozyt védő ügyvéd, Thierry Herzog ismerőse volt, az általa vásárolt, tehát az ő személyazonossági adataival működő telefonon folytatott bizalmas beszélgetéseket a volt köztársasági elnök), akkor az derült volna ki, hogy a bírák tévedtek.

Kapcsolódó tartalom

Sarkozyt ugyanis a korábbi ügyeiben felmentették.

Ha Sarkozy mégis ártatlan, akkor az igazságszolgáltatás bűnös egy álláspont makacs védelmezésében – állapítja meg Trémolet, aki szerint ez esetben

az elpazarolt idővel, a kidobott pénzzel, a mozgósított közhivatalnokokkal is el kéne számolni.

Mert ez a halálos makacsság – írja – magával ragadhatja éppúgy az igazságszolgáltatást, mint a politikai szférát.

Kiemelt kép: Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnök (Fotó: Chesnot/Getty Images)

Ajánljuk még