Aktuális

Hatalmas robbanás rázta meg hajnalban Lágymányost, két lakás teljesen leégett, egy ember meghalt

Az Európai Bizottság a saját csalóit védelmezi

| Szerző: Közmédia Központ Brüsszel/Ritó Szabolcs
Tíz évvel azután, hogy az Európai Bizottság két tisztségviselőjét pénzmosással és vesztegetéssel gyanúsítottak meg, egyikük még mindig a bizottságnál dolgozik, a másik pedig tavaly óta bőkezű közalkalmazotti nyugdíjból él a Follow the money nevű oknyomozó portál tényfeltáró cikke szerint. A bizottsági emberek megmenekülése az igazságszolgáltatás elől rámutat a brüsszeli igazságszolgáltatás ordító hiányosságaira, valamint egyértelműen jelzi az Európai Bizottság álszentségét a tekintetben, hogy miközben kérlelhetetlenül harcol a tagállami korrupció ellen, addig a saját háza táján felbukkanó visszaéléseket szimplán eltussolja.

 

Az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatóságánál dolgozó tisztségviselők ügye 2013-ra nyúlik vissza, amikor a belga ügyészség jelzést kapott, hogy csalás történt az agrártámogatások elosztásakor. Az igazságszolgáltatás malmai azonban lassan őrölnek a korrupció elleni harc fellegvárában, így a büntetőeljárás csak 2018-ban kezdődött meg. Annak ellenére pedig, hogy a két tisztségviselőt első fokon három, illetve két év börtönbüntetésre ítélte a bíróság, a fellebbezések és az időhúzás miatt végül elévült az ügy, ők pedig büntetés nélkül megúszták.

Csalás, kenőpénz, zsarolás

Az uniós tisztségviselőkhöz képest már kevésbé mondható szerencsésnek az a házaspár, akik megvesztegették a két alkalmazottat, illetve a csalás útján megszerzett eurómilliókat mosták tisztára. A belga rendőrség 2015. május 5-én tartott házkutatást az 55 éves Stella Scarlis brüsszeli lakásában, mivel a gyanú szerint a görög–ausztrál állampolgárságú nő és férje, Alexander Hedersven csalást követtek el a mezőgazdasági termékek népszerűsítésére szánt európai támogatásokkal. A 63 éves, görög és svéd állampolgárságú Hedersven akkoriban már jól megérdemelt pihenőjét töltötte egy görög börtönben, miután 2011-ben elítélték egy hasonló csalási ügyben.

A házkutatás során a rendőrség talált egy „Malliaris” feliratú borítékot, amelyben fényképek voltak Hedersven és egy középkorú férfi találkozásáról valahol Brüsszelben. A fotók távolról, teleobjektívvel készültek, némelyiken a találkozás dátuma is szerepelt: 2011. augusztus 31.

Kapcsolódó tartalom

Egy további fotón pedig húsz darab 500 eurós és egy 200 eurós bankjegy fényképe volt látható. A borítékban emellett volt egy kinyomtatott Excel-táblázat is, amely a kifizetéseket részletezte. Ebből kiderült, hogy a házaspár addig már kifizetett 70 000 eurót, és további 60 000-rel még tartozott a képen szereplő személynek. A nő iPadjén pedig az ügyhöz kapcsolódóan egy angol nyelvű megjegyzést is találtak, amely azt írta: „A szélhámos, aki kenőpénzt fogad el, politikus akar lenni.”

A rendőrség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata feltárta, hogy a házaspár olyan uniós támogatásokhoz jutott csalással, amelyek az európai mezőgazdasági termékek unión kívüli népszerűsítését szolgálták volna. Mint azonban később kiderült, a csalás a házkutatás után még évekig zajlott.

Pénzmosás

A belga ügyészségnél 2013-ban bejelentett csalás során a házaspár éppen a bolgár mezőgazdasági szövetségeknek segített, hogy igazolni tudják az uniós támogatás megszerzéséhez szükséges 20 százalékos önrészt. A csalók két belga cég, az Agropromotion és a Spinmarketing promóciós szolgáltatásairól állítottak ki fiktív számlákat, valamint túlszámlázták a tényleges szolgáltatásokat. Ez a módszer viszont csak a pénzek töredékére vonatkozott. A támogatások jelentős részét magánbankszámlákra irányították, amelyeket Bulgáriában, Ukrajnában, valamint a Seychelle-szigeteken lévő cégeken keresztül mostak tisztára, végül pedig ingatlanvásárlásra használták Brüsszelben.

Az OLAF nyomozása több mint 13 millió euróra becsülte az uniós költségvetést ért teljes kárt, később viszont kiderült, hogy a tényleges kár kisebb, összesen 5,57 millió euró volt, az EU pedig blokkolta a további források kifizetését.

A belső emberek

A házaspárnál tartott házkutatás során talált borítékon szereplő „Malliaris” név Georgiosz Malliariszra, az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatóságánál alkalmazott görög tisztviselőre utalt, akit a mezőgazdasági termékek nemzetközi piacokon történő népszerűsítésével bíztak meg. A bíróság 2023. januári ítélete szerint a boríték tartalmát valószínűleg Malliarisz zsarolására akarták felhasználni, amennyiben nem tett volna eleget ígéretének.

Kapcsolódó tartalom

A bírósági meghallgatásakor Malliarisz bár elismerte, hogy megkapta a pénzt, de azt állította, hogy jótékonysági célokra szánta, és az összeget egy görög papnak utalta. Ezt a magyarázatot az ügy bírái teljesen hihetetlennek minősítették. Ugyanakkor egyértelműsítette Malliarisz személyét a nő iPadjén talált feljegyzés is arról a szélhámosról, aki politikussá akart válni. A feljegyzés ugyanis a 2014-es európai parlamenti választások előtt keletkezett, amelyen Malliarisz a Görög Európai Polgári Párt egyik jelöltjeként indult. Habár tekintélyes tízévnyi uniós karriert és kapcsolatrendszert válthatott volna politikai tőkére, Malliarisz és pártja végül leszerepelt, az Európai Parlament padsorai helyett a brüsszeli bíróság látogatása jutott neki.

Bár Malliarisz nem sikerült a politikai karrier, de legalább nem maradt egyedül a pácban. Az agrártámogatási csalás bűnügyi aktájában ugyanis szerepeltek olyan gyanús tranzakciók is, amelyek egy másik görög európai bizottsági tisztviselő, Georgiosz Giannakakisz bankszámláját érintették. Őt kezdetben vesztegetéssel és pénzmosással is gyanúsították, végül azonban „csak” pénzmosás vádjával ítélték el.

A bizottsági tisztségviselők megúszták

Mivel a Scarlis és Hedersven házaspárt négy év börtönbüntetésre ítélték, valamint tíz évre eltiltották őket a belga cégük vezetésétől, valamint pénzbírság és a vagyonuk egy részének elkobzása lett a csalás következménye, úgy tűnhetett, hogy Georgios és Georgios sem ússzák meg büntetlenül. 2021-ben a belga bíróság első fokon elítélte őket vesztegetésért és pénzmosásért. A Follow the money idézte a bírónő szavait, aki úgy fogalmazott:

A vádlottak által elkövetett bűncselekmények rendkívül súlyosak és elítélendők. Antiszociális jellemről és életvitelről tanúskodnak, amely kizárólag csaláson és meggazdagodáson alapul, a társadalom és polgártársaik kárára.”

Azt is megjegyezte, hogy egyik vádlott sem tanúsított megbánást.

A másodfokú ítélet meghozatala azonban elhúzódott, mivel a vádlottak ügyvédei minden jogi lehetőséget kihasználtak az időhúzásra. Ennek következtében a másodfokú bíróság tavaly januárban döntött úgy, hogy az ügy elévülési ideje lejárta miatt a két tisztségviselő szabadon távozhatnak. Nemcsak hogy a börtönbüntetést, a vagyonelkobzást vagy a pénzbírságot úszták meg, hanem az állásukat is megtarthatták az Európai Bizottságnál. Az oknyomozó cikk pedig arra is emlékeztetett, hogy saját alkalmazottai ellen az Európai Bizottság is folytathat vizsgálatot. Annak ideje alatt felfüggeszthetik a tisztségviselőket, amely a pénzük részleges vagy teljes megvonásával is jár. A portál természetesen megkereste az uniós testületet, akik azt válaszolták, hogy ők is vizsgálódtak, azonban a bírósági eljárás idejére azt kötelező volt felfüggeszteni. Azonban a portál egyértelművé tette, hogy a bizottság ködösít, ugyanis nem kötelesek felfüggeszteni a belső vizsgálatot. Ráadásul amellett, hogy a bírósági tárgyalások ideje alatt is „all inclusive” ellátást kaptak a megvádolt tisztségviselők, a munkáltatójuk sem akkor, sem pedig azóta nem követelte tőlük az üggyel kapcsolatban keletkezett anyagi károk megtérítését.

Mindez pedig annak fényében különösen visszatetsző, hogy Ursula von der Leyen testülete két hete jelentette be, hogy foggal-körömmel harcolni fog a korrupció ellen az EU-ban és azon kívül. Természetesen abban nem hazudtak, hogy a tagállamokban felmerülő korrupciót vizsgálják, az uniós intézményeket érintő ügyekben pedig Vera Jurová alelnök egyéni hibákról beszélt.

A „rettegett” OLAF

Tökéletes állatorvosi lova az EU saját, belső korrupciós ügyeinek vizsgálatában az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) működése is. Az Európai Bizottság egyik osztályaként működő szerv ugyanis már 2013-ban megkapta az agrárügyi főosztály tisztségviselőinek csalásban és vesztegetésben érintettségét feltáró ügyről az első jelentést, amelyet azonban csak 2014-ben kezdett vizsgálni. Hasonló „gyorsasággal” jutottak el a fiktív számlákat kiállító Agropromotion irodájába is, ahol Georgiosz Malliarisz megvesztegetésére utaló lehetséges bizonyítékokra bukkantak. A „döbbenetes tempóban” működő szerv végül 2017 végén és 2018 elején nyújtott be jelentést a bizottságnak. Ebben természetesen javaslatokat tettek a testületnek, hogy kezdjen saját vizsgálatot a tisztségviselői ellen – ki tudja meddig tologatva a belső ügyet.

A Follow the money megkereste az OLAF-ot az ügy kapcsán, amelyre válaszolva a szerv természetesen saját munkájukat méltatta. Mint írták, az OLAF a vizsgálatait teljesen függetlenül és tárgyilagosan végzi, valamint állításuk szerint kifejezetten gyorsan is. Ezt azzal magyarázták, hogy egy közigazgatási vizsgálat átlagos időtartama több mint két év, esetükben viszont ez lényegesen rövidebb volt”

Kapcsolódó tartalom

A portál felkereste a belga ügyészséget is, ahonnan azt a választ kapták, hogy „bár az ügyben 2015 és 2018 között zajlott a nyomozás, azt követően már egy hónapon belül a bíróság elé tárták azt”. Az ügyészség állítása szerint azonban a vádlottak ügyvédei minden rendelkezésükre álló jogi lehetőséget felhasználtak az eljárás késleltetésére, így az még a végleges ítélet meghozatala előtt elévült. A Follow the money által megkérdezett jogi szakértők úgy vélik, csak az elévülési idővel kapcsolatos reform adhatna megoldást. Erre vonatkozóan pedig már van egy javaslat Belgiumban, amely az ügy bíróságra kerülésekor úgymond megállítaná az órát.

A cikk végső következtetése mégis az, hogy a helyi nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróság, valamint az uniós intézmények saját vizsgálati szervei együttesen vallottak kudarcot ebben az ügyben. Megfelelő reform nélkül pedig a tavaly decemberben kirobbant Katargate-botrány is elsikkad, az Európai Unió pedig továbbra is a szőnyeg alá seperheti a saját korrupciós ügyeit, miközben a tagállamokat nagyítóval vizsgálná.

Az eredeti cikket itt olvashatja.

Kiemelt kép: Az Európai Bizottság székháza, a Berlaymont-épület Brüsszelben (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még