A mintegy 50 oldalas jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az Aljakszandr Lukasenka elnök által irányított fehérorosz kormányzat az ukrajnai háború 2022-es februári kezdete óta fokozta az elnyomást azon ellenzékiek ellen, akik kiálltak az ukrán nép mellett. A dokumentumban mintegy 30 konkrét esetet is felsoroltak, ezek némelyikében halálbüntetéssel fenyegetik az érintetteket.
A Fehéroroszország területét is bevonva indított orosz háború kitörése utáni napokban körülbelül 1500, a háború ellen tiltakozó embert vette őrizetbe Fehéroroszországban, Aljakszandr Lukasenka pedig idén márciusban aláírta azt a törvényt, amely kiterjeszti a halálbüntetés lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra.
Ugyanez a jogszabály terroristának bélyegez és súlyos büntetéssel fenyeget mindenkit, aki a fehéroroszországi orosz katonai létesítmények ellen kísérel meg szabotázst, vagy akadályozni próbálja az orosz csapatok mozgását
– emlékeztetnek a jelentésben.
A megtorlások azokat is érintik, akik csupán a közösségi médiában fejezik ki szimpátiájukat az ukrán nép felé, vagy emelik fel szavukat a háború ellen – emelték ki az EBESZ jelentéskészítői.
Az EBESZ „a megtorlások új hullámára” hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve azt is, hogy ez orosz mintára történik, mert Oroszországban is fokozták a háborúval szemben állást foglalók elleni jogi fellépést.
Kapcsolódó tartalom
Márciusban az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) felhívta a figyelmet arra, hogy a minszki rezsim által elkövetett jogsértések némelyike akár emberiség elleni bűncselekménynek is minősülhetnek.
Minszk tagadja a megtorlásokról szóló vádakat, és nyomásgyakorlást emleget, „melynek célja, hogy idegen értékeket kényszerítsen a fehérorosz népre”. Fehéroroszország 1992 óta teljes jogú tagja az EBESZ-nek, amely azonban az utóbbi években többször is bírálta a minszki kormányt.
A kiemelt kép illusztráció.