Aktuális

Elő a szelvényekkel! – mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait és nyereményeit

Szükséges az MI szabályozása a jövő hadviselésében?

| Szerző: hirado.hu
A mesterséges intelligencia (MI) miatt új generációs fegyverzet-ellenőrzési megállapodás szükséges a jövő hadviselésének szabályozásához – mondja Seth Moulton, egy veterán tengerészgyalogos, aki jelenleg az Egyesült Államok egyik törvényhozója. Úgy véli stratégiai hiba, hogy a Pentagon még nem kezdett bele ebbe a fontos feladatba, mivel így az olyan ellenfelek, mint Kína és Oroszország, előnyt fognak élvezni abban, hogy a robotjaikat pusztítóbbá tegyék.

Seth Moulton szerint az Egyesült Államoknak más katonai hatalmakkal együtt kell kidolgoznia a szabályokat arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan lehet bevetni a katonai erőknél, mielőtt sokkal fejlettebbé válik a technológia – számolt be róla a Fox News.

„Amikor eljutunk arra a pontra, hogy hadászati robotok lesznek, az komoly problémát fog jelenteni számunkra, ha nincsenek kialakított nemzetközi normák a használatukra vonatkozóan” – mondta Moulton a Fox News Digitalnak. Hozzátette:

„Az olyan ellenfelek, mint Kína és Oroszország, előnyt fognak élvezni abban, hogy a robotjaikat pusztítóbbá tegyék, mert kevésbé lesznek korlátozva.”

Moulton szerint azért is szükség van a fegyverzet-ellenőrzés új generációjára, mivel az Egyesült Államok már most is le van maradva, mivel nem kezdte meg egy ilyen fajta nemzetközi megállapodás megkötését.

„Nem úgy tűnik, mintha dolgoznánk egy új nemzetközi egyezményen, és szerintem ez stratégiai hiba” – mondta. „Szerintem stratégiai hátrányba kerülünk ezzel” – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom

A képviselő szerint bár a történelem megmutatta, az országok a nemzetközi megállapodások ellenére kihasználják a kiskapukat, hogy csaljanak, de mégis jobb, ha van egyezmény.

„Nézzük meg a genfi egyezményeket. Nem mintha soha senki nem sértette volna meg a genfi egyezményeket, de sokat segítettek” – mondta.

Moulton megjegyzései tükrözik azt az egyre növekvő aggodalmat, hogy különösen Kína nagyobb valószínűséggel fogja katonai célokra is alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Ha ez így történik, a kínaiakat nem fogják az etikai szabályok úgy befolyásolni, mint a nyugati országokat.

Az Egyesült Államokban például a Pentagon tisztviselői azt mondták, hogy a mesterséges intelligenciát arra szeretnék használni, hogy segítsen átnézni az adathalmazokat, illetve hogy segítsék a katonai parancsnokokat a jobb döntések meghozatalában, viszont nem érdekeltek egy olyan rendszer felállításában, amelyben az MI önállóan hozna katonai döntéseket.

Moulton azt mondta, hogy szerinte ez Amerika véleménye a mesterséges intelligenciáról, de kétségei vannak más nemzetekkel kapcsolatban.

Moulton a múlt héten arra kérte David Berger tábornokot, az amerikai tengerészgyalogság parancsnokát, hogy számoljon be a kongresszusnak arról, hogyan látja, a tengerészgyalogság hogyan használja a mesterséges intelligenciát.

A képviselő úgy véli, hogy az MI többféleképpen is felhasználható a tengerészgyalogság munkájának segítésére.

„Ha vannak olyan veszélyes munkák, amelyeket a robotok vagy a számítógépek el tudnak végezni, és nem kockáztatják a fiatal tengerészgyalogosok életét, akkor ez nyilvánvaló előny. Ha vannak tengerészgyalogos szakaszok, amelyek a csendes-óceáni szigeteken állomásoznak Kína elrettentéseként, hogyan lehet ezeket az adatokat olyan módon eljuttatni a szakaszoknak, hogy azok ténylegesen változtassanak a túlélőképességükön?” – tette fel a kérdést.

A képviselő úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia értékeléseit végül a tengerészgyalogos szakaszokhoz, sőt az egyes tengerészgyalogosokhoz fogják irányítani, hogy segítsék őket a jobb döntések meghozatalában, ami jelentős előnyt fog jelenteni annak az országnak, amelyik előbb alkalmazza a technológiát.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt képünk illusztráció. (Fotó: Wikipedia/NASA/Tony Landis)

Ajánljuk még