Aktuális

Nagy Bernadett bronzérmes a birkózó Eb-n

Megvan az amerikai hadsereg Achilles sarka?

| Szerző: hirado.hu
Évtizedek óta szűkül a Pentagon megrendeléseit teljesítő cégek piaca, ami könnyen kiszolgáltatottá teheti az Egyesült Államok erőit pont akkor, amikor Kínával való konfrontációra kellene készülnie. A nélkülözhetetlen feketelőport például Amerikában hosszú ideje egyetlen kis cég gyártotta, amelynek a gyára nemrég egy baleset miatt a levegőbe repült.

 

Közel két évvel ezelőtt egy gyárban egy véletlenül keletkezett szikra akkora robbanást okozott, hogy az épület összes berendezése megsemmisült – idézte fel az esetet a The Wall Street Journal amerikai napilap cikkében.

A lap szerint ezzel egyúttal elapadt egy olyan robbanóanyag egyetlen hazai forrása is, amelyet a védelmi minisztérium a lövedékek, aknavetőgránátok, tüzérségi lövedékek és Tomahawk rakéták gyártásához használ.

Kapcsolódó tartalom

A gyár feketelőport állított elő, aminek nincs helyettesítője, és amit kis mennyiségben használnak a lőszerekben, hogy meggyújtsák az erősebb robbanóanyagokat. A 2021-es robbanásban senki se halt meg, de az üzem továbbra sem kezdett el újra termelni, így nem is szállít sem a kereskedelmi partnereknek, sem pedig a Pentagon ügyfeleinek a kulcsfontosságú komponensből. Az ügyet ismerő amerikai tisztviselők szerint a védelmi ipari vállalkozásoknak addig a feketelőporból felhalmozott készletekhez kell hozzányúlniuk.

A Wall Street Journal cikkéből kiderül, az USA a hidegháború végével csökkentette a védelmi kiadásait, és igyekezett racionalizálni hazai ipari bázisát, ami hatással volt a katonai beszállítók piacára is.

Az elmúlt három évtizedben a merevszárnyú repülőgépek beszállítóinak száma az Egyesült Államokban nyolcról háromra csökkent. Ugyanebben az időszakban a nagy hajógyártók száma nyolcról kettőre csökkent, és ma már csak három amerikai vállalat szállítja a Pentagon rakétakészletének több mint 90 százalékát.

Kapcsolódó tartalom

A Pentagon fő fegyverzetszállítói az 1990-es években még egy tucatnyian voltak, ma viszont már csak öt kiemelt partnerük van, amelyek jellemzően a nagyobb fegyverprogramokra pályáznak. Az alacsonyabb szintű beszállítók körében is hasonló csökkenés ment végbe.

Összességében a védelmi ipari bázis 2021-re 55 000 szállítóra zsugorodott, szemben a 2016-os 69 000 szállítóval.

Előfordul, hogy egy-egy védelmi cég egyedüli gyártója létfontosságú komponenseknek, így egyetlen baleset leállíthatja a termelést.

A napilap értesülései szerint az amerikai katonai tisztviselők, védelmi szakértők és kongresszusi munkatársak szerint ez napjainkban egyre nagyobb problémát jelent az Egyesült Államok számára, akár az Ukrajnának szánt fegyverek és lőszerek szállításáról van szó, akár a tartalékok feltöltéséről a célból, hogy felkészüljenek a Kínával való esetleges konfrontációra a nagyhatalmi verseny új korszakában.

Kapcsolódó tartalom

Miután hónapokig szállítottak Ukrajnának Stingert, tüzérségi ütegeket, páncéltörő rendszereket és tüzérségi lőszert, mind az Egyesült Államokban, mind a NATO-tagoknál alacsonyak a készletek – írta a Wall Street Journal.

„El tudják képzelni, mi történne ezekkel az ellátási láncokkal, ha az USA vagy a NATO tényleges aktív háborús helyzetben lenne?” – mondta Jeff Rhoads, a Purdue Egyetem védelmi kutatásokkal foglalkozó Purdue Institute for National Security ügyvezető igazgatója. „Nagyon gyorsan bajba kerülhetnének” – tette hozzá.

De nem csak a beszállítók fogyatkozása jelent problémát.

Tavaly év végén a védelmi minisztérium 27 olyan kritikus fontosságú vegyi anyagot azonosított, amelyet az Egyesült Államokban nem állítanak elő, és amelyeket Amerika ellenfelének tartott országoktól szereznek, például Oroszországból, vagy Kínából.

Ezért a Pentagon több mint 207 millió dollárt tervez költeni arra, hogy ezen anyagok előállítását minél hamarabb visszahozzák az Egyesült Államokba.

Kiemelt kép: A dél-koreai haditengerészet által közreadott képen az amerikai haditengerészet Fitzgerald nevű rombolója lövést ad le a dél-koreai haderővel közösen tartott hadgyakorlaton Dél-Korea nyugati partjainál 2016. március 25-én (fotó: MTI/EPA/Yonhap/Dél-koreai haditengerészet).

Ajánljuk még