Bakondi György szavai szerint mindez súlyos veszélyt jelent Európa biztonságára, szociális ellátórendszerére, társadalmi feszültségek alakulnak ki azokban az országokban, ahol a migránsok létszáma a kritikus határt eléri.
A tömeges beáramlással járó változások már 10 százalék felett is visszafordíthatatlanok, Németországban jelenleg 18,4 százalék a migrációs hátterű lakosok száma
– mutatott rá.
Kapcsolódó tartalom
Közölte, a migránsok jellemzően vízi úton érkeznek Európába: jelentősen nő a török partoktól a görög szigetekre indulók száma, valamint azoké is, akik kishajókkal Törökországból Olaszországba tartanak, vagy Líbiából, Tunéziából indulnak, a „Soros-szervezetek által bérelt hajók felszedik és kikötőkbe viszik őket”.
Kapcsolódó tartalom
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: 32 embert, köztük hét magyart sikerült kimenekíteni Szudánból
Rabok is kiszabadultak a börtönből, a fegyveresek pedig elfoglaltak egy fertőző baktériumokkal teli laboratóriumot Szudánban
Több mint tízezren menekültek Szudánból Egyiptomba öt nap alatt
ENSZ: Biológiai katasztrófa fenyeget Szudánban, ketyegő baktériumbomba lett az elfoglalt laboratórium
Bakondi György a magyar határral összefüggésben kiemelte,
„intenzív határsértő mozgást tapasztalnak”, idén eddig 39 ezer illegális határsértőt és több mint 300 embercsempészt fogtak el.
A módszerek igen változatosak: a migránsok a magyar-román határszakaszon elsősorban tehergépjárművekbe rejtőznek, a Dunánál csónakos átkeléssel próbálkoznak, ezért ott motorcsónakos határellenőrzést is folytatnak – jegyezte meg.
Kapcsolódó tartalom
Román határrendészet: A legtöbb határsértőt a magyar határon fogják el
BM: Embercsempészeknek reintegrációs őrizet
Hidvéghi Balázs: Ha megvan a politikai akarat, a határokat meg lehet védeni
A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte, az embercsempészet nagy üzletté vált, az embercsempész csoportoknak rendkívül komoly bevételük van, óriási hálózatot működtetnek, külön részlegeik foglalkoznak szállítással, pihentetéssel, eszközbérléssel, okmányhamisítással.
„Ezért is hangsúlyozzuk, hogy az embercsempészbandák elleni fellépés nemzetközi összefogással, nemzetközi rendőri és titkosszolgálati együttműködéssel lehet sikeres”
– mondta. Hozzátette, hogy a magyar kormány partner ebben, mindent megtesz a szervezett bűnözés felderítésére, tevékenységének akadályozására.
Bakondi György szólt arról is, hogy bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az EU külső határainak megerősítéséről és a szükséges források biztosításáról nyilatkozott a közelmúltban, „ezek azonban szavak”, a valóságban sem a finanszírozásban, sem a jogalkotásban nincs nyoma„, sőt, Magyarország ellen bírósági eljárás van folyamatban a határőrizeti rendszer miatt.
A tagállamok erőfeszítései más irányba mutatnak, az osztrák kormány az utóbbi hónapokban számos esetben hívta fel a figyelmet a balkáni útvonallal összefüggő rendkívül nehéz helyzetre, és nemcsak felvetette, hanem ténylegesen javaslatokkal is élt az állam- és kormányfők tanácskozásán
– mondta.
A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: „ha a schengeni övezet minden előnyét fenn kívánjuk tartani, valóban komoly erőfeszítéseket kell tenni a külső határok őrizetéért”.
Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ott arról beszélt, hogy
két pont miatt elfogadhatatlanok az Európai Parlamentnek a migrációs csomaggal összefüggő határozatai.
A főtanácsadó kifogásolta a kötelező kvóták bevezetését a migránsok elosztásáról, befogadásáról és ellátásáról, valamint azt is, hogy civilekkel figyeltetnék meg a határőrizeti feladatokat ellátó erőket, nem követnek-e el „visszairányítási szabálytalanságokat”.
Magyarázata szerint ez nincs összhangban az elmúlt 7-8 évben a migrációs feladatokban szerzett tapasztalatokkal.