A BBC ukrajnai tudósítója, Jonathan Beale, az ostromlott Bahmutban tudott megszólaltani ukrán katonákat, akik elmondták, hogy milyen nehézségekkel küzdenek, és milyen várakozásaik vannak a jövőre nézve.
Egyikük, Volodimir, azt hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt ő és emberei BM-21 Grad rakétavetőjükkel képesek voltak folyamatos tűz alatt tartani az ellenséget, azonban ma már ez nincs így, mert be kell osztaniuk készleteiket. „Nincs elég lőszer a fegyvereinkhez” – magyarázta. Egysége, a 17. páncélos zászlóalj dolga, hogy tűztámogatást nyújtson a városban védekező ukrán erőknek. Szerinte sokkal hatékonyabban is tudnák támogatni bajtársaikat, ha lenne hozzá elég muníciójuk.
Kapcsolódó tartalom
Elmondta, Ukrajna már felhasználta saját Grad lőszerkészletét, ezért a más országokból beszerzett rakétákra kell támaszkodniuk, és elsősorban Csehországból, Romániából, valamint Pakisztánból érkezik az utánpótlás. Volodimir arra panaszkodott, hogy a Pakisztánból származó rakéták „nem jó minőségűek”.
Ukrán katonák Bahmut környékén. (Fotó: EPA/Maria Senovilla)Annak ellenére, hogy a közelmúltban modern fegyverek – például harckocsik és más páncélozott járművek – érkeztek, Ukrajna továbbra is nagymértékben támaszkodik a régi, szovjet időkbeli haditechnikára. Az 1970-es években kifejlesztett Buk közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, amely repülőgépek, drónok és rakéták célba vételére is alkalmas, még mindig Ukrajna egyik legértékesebb fegyvere, mely segítségével sikerült megakadályozni azt, hogy Oroszország magabiztos légifölényt tudjon kiharcolni.
Josef, a Buk parancsnoka azt mondja, hogy ez az „első számú célpont Oroszország számára”, ezért mindent megtesznek, hogy megvédjék. A hosszú járművet a radarkupolával együtt egy mély árokba temették és álcahálóval borították.
A tudósító rákérdezett a katonáknál a hónap elején kiszivárgott titkos amerikai dokumentumok ügyére is. A hírszerzés szerint Ukrajna kifogyóban van a Buk rakétákból, ám Josef szerint ez az információ hamis. Azt azonban elismerte, hogy a rakétarendszer fenntartása emberpróbáló feladatnak bizonyul, és hogy töltényekre, illetve alkatrészekre volna szükségük.
Kapcsolódó tartalom
Arra, hogy a kiszivárgott dokumentumokban olvasható információk kellemetlenül érintik-e Ukrajnát, így válaszolt: „Miért kellene haragudnunk az amerikaiakra? Azért, mert olyan információkat adtak ki, amelyekkel az oroszok már 20 éve rendelkeznek?” Véleménye szerint Oroszország alaposan ismeri az ukrán fegyveres erők képességeit.
Amit viszont továbbra sem tudnak az oroszok, az a várható ukrán offenzíva pontos ideje és helye
– tette hozzá.
Épületek romjai az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. április 26-án. (Fotó: MTI/AP/Libkos)Egy másik Bahmut közeli helyszínen a 80. légi rohamdandár csapatai már használják a Nyugat által szállított fegyverek egy részét: Szerhij és emberei egy brit gyártmányú M119-es vontatott tarackot működtetnek. A katona azonban azt mondta, hogy nekik is be kell osztaniuk a lőszert, átlagosan napi 30 lövést adhatnak le.
„Egyelőre elég emberünk van, de lőszerre van szükségünk. A lőszer a legfontosabb”
– állapította meg.
Kapcsolódó tartalom
Szerhij szerint, ha az ukrán erők idén támadásba lendülnek, és sikerül területeket visszavenniük, akkor a végső győzelem is az övék lehet. „De ha ez nem történik meg, akkor nem lesz elég erőforrásunk ahhoz, hogy a háborút még öt vagy tíz évig folytassuk” – fűzte hozzá keserűen.
Volodimir úgy látja, Ukrajna kezd kimerülni katonailag és gazdaságilag is, és attól tart, hogy amennyiben nem sikerül idén eldönteni a háború sorsát, akkor a nyugati támogatás meginoghat.
„Aggódunk, hogy nyugati szövetségeseink belefáradnak a megsegítésünkbe”
– ismerte be.
Kapcsolódó tartalom
A teljes, angol nyelvű cikket ide kattintva olvashatja el.
Kiemelt kép: Az ukrán fegyveres erők 80. különálló légi támadó dandárjának tagjai Bahmut közelében. (Fotó: EPA/Maria Senovilla)










