A kínai államtanács tájékoztatási hivatala, amely a központi kormány nevében kezeli a média megkereséseit, nem nyilatkozott a sajtóban felreppent esetleges berlini találkozó ügyében. A Reuters azonban megjegyezte, a német kancellár kormánya egy új Kína-stratégián dolgozik, amellyel az ország az ázsiai nagyhatalomtól való függőségét csökkentené, ugyanis Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.
A német kancellár tavaly járt Pekingben
Olaf Scholz novemberben – a koronavírus-járvány óta a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) vezetői közül először – látogatott el Pekingbe, ahol elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, az ukrán–orosz háború okozta geopolitikai változásokról, továbbá a Tajvan és Kína közti feszültségekről esett szó.
Kapcsolódó tartalom
A találkozón a kínai állami televízió (CCTV) beszámolója szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arról beszélt, hogy az olyan nagy befolyással rendelkező nemzeteknek, mint Kína és Németország még inkább együtt kell működniük a „változás és zűrzavar idején” a világbéke érdekében.
Hszi Csin-ping akkor a nemzetközi helyzetet összetettnek és ingatagnak ítélte meg.
Olaf Scholz a kínai elnöknek a Reuters értesülései szerint novemberben azt mondta, jó, hogy mindkét vezető személyesen találkozik ebben a feszültséggel teli időszakban. A kancellár hangsúlyozta továbbá, hogy az orosz–ukrán háború problémákat okoz a szabályokon alapuló globális rendben.
Kapcsolódó tartalom
Továbbra is vannak súrlódási pontok
A hírügynökség szerint viszont továbbra is vannak súrlódási pontok a két ország kapcsolatában, ugyanis Németország Kínától azt várja, hogy vállalatai számára nagyobb hozzáférést biztosítson piacára, közben pedig a németek aggályosnak tartják a németországi kritikus infrastruktúrába történő kínai befektetéseket.
Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, az egyik állami tulajdonban lévő kínai vállalat egy tavaly októberben kötött megállapodás keretein belül a hamburgi kikötő egy részét szerette volna megvásárolni, azonban mint később kiderült, az egyezség mégis kútba eshet, ugyanis
az eddig biztosnak hitt üzlet mostanra bizonytalanná vált, miután a Német Információbiztonsági Hivatal (BSI) kritikus infrastruktúrának nyilvánította a területet.
A megállapodás korábban nagy vitát váltott ki a német hárompárti kormánykoalíción belül, a Zöldek és a liberális FDP tagjai is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Kína jelentős befolyást szerezhet a térségben.
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) Olaf Scholz német kancellárt fogadja a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2022. november 4-én. (Fotó: MTI/AP/DPA pool/Kay Nietfeld)A német külügyminiszter erősen bírálta Pekinget
Annalena Baerbock, német külügyminiszter is nemrég Pekingben járt, és útját „több mint sokkolónak nevezte”. Kiemelte, Kína inkább vált rendszerszintű riválissá, mint kereskedelmi partnerré.
A júniusi találkozó csökkentheti a Tajvan körüli feszültséget?
Olaf Scholz célja az lehet a júniusi találkozó során, hogy Kínát kulcsfontosságú partnerként vonja be az olyan kihívásokban, mint a béke és az éghajlatváltozás, közben pedig vörös vonalakat jelöljön ki a tajvani status quo megváltoztatásával szemben – mutatott rá a Reuters.
A márciusban megválasztott kínai miniszterelnök, Li Csiang egy ázsiai gazdasági konferencián korábban arról beszélt, országa elkötelezett afelé, hogy megnyissa a világ második legnagyobb gazdaságát, és olyan reformokat fog végrehajtani, amelyek elősegíthetik a növekedés élénkülését. A geopolitikai feszültségek csak visszafogják a globális fejlődést – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Olaf Scholz (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)