Időjárás

Esővel vonul át a hidegfront, térképen mutatjuk, milyen idő várható

Nem engedték felszólalni a magyarországi Német Gazdasági Klub elnökét a magyarországi német cégek helyzetéről szóló vitán

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel/Ritó Szabolcs
Az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága (CONT) kedden tartott meghallgatást azon német cégek és vállalatok ügyében, amelyeket állítólag szisztematikusan diszkriminálnak a magyarországi pályázati kiírásokban. A hazánkat érintő vádakat a jól ismert Soros-NGO, a Transparency International igazgatója, Martin József tárta a bizottság elé. Martin szerint „a magyar állam a rendszerszintű korrupció foglya”, a meg nem nevezett német cégek panaszát pedig belefoglalta a magyar kormány tízperces rágalmazásába. Az elfogulatlansággal nem vádolható EP-bizottság pedig még a Magyarországon működő német cégeket és vállalatokat tömörítő Német Gazdasági Klub elnökét sem engedte felszólalni az ügyben.

 

Ami az Európai Parlament bizottsági ülésén zajlott, az engem más időkre emlékeztet, de semmiképp nem a demokráciára – mondta Arne Gobert üzleti jogász, a Német Gazdasági Klub elnöke kedden Brüsszelben, miután az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága (CONT) most a magyarországi német cégek panaszára hivatkozva indított újabb támadást hazánk ellen.

Az EP-bizottság helyett Arne Gobert végül a sajtónak mondta el, hogy huszonöt éve Magyarországon élő és tevékenykedő üzletemberként szerette volna megosztani a tapasztalatait az európai politikusokkal is. Mint mondta, az ülést megelőzően volt egy rövid, ötperces beszélgetése Monika Hohlmeierrel (Európai Néppárt), a CONT elnökével, aki azonban megtagadta tőle a felszólalás lehetőségét. A német politikus azzal indokolta Gobert kérésének visszautasítását, hogy „már kellő információval rendelkezik a magyarországi helyzetről”.

Gobert kiemelte, a CONT által kiküldött előzetes tájékoztatóanyag rendkívül elfogult volt. Szerette volna elmondani, hogy évről évre újabb német cégek fektetnek be Magyarországon, és általánosságban elégedettek a kölcsönös együttműködéssel.

Az én meglátásom szerint egyáltalán nincs negatív megítélése Magyarországnak. Vannak olyan iparágaink, ahol bizonyos kérdésekben viták vannak ugyan, de úgy gondolom, hogy ezek a kérdések, ha valóban fontosak, a bíróságra kell vinni őket, nem pedig az EP bizottságaihoz

– mutatott rá a német szakember.

Kapcsolódó tartalom

Azt is felidézte, hogy a CONT tájékoztatójában említettek egy német céget, amelyik nem kapott építései engedélyt. Ebben az esetben azonban nincs jogvita, nincs hivatalos ügy, tehát hallomásból vett állításokról, vádaskodásról van szó. Ez pedig ide nem elég – hívta fel a figyelmet a jogász.

A magyar kormány és a német ipari szereplők közötti együttműködés kapcsán Gobert elmondta, hogy „minden országban vannak viták, ami normális, mert a kormányok bizonyos témákat másként kezelnek, mint a gazdasági oldal”.

Cégeket képviselünk peres eljárásokban. Ha megnézzük a peres statisztikákat, az nem egyoldalú: veszít néha a kormány, veszítenek néha a cégek, mert ezek jogi kérdések – emelte ki, majd hozzátette: ezért van a demokrácia és jogrendszer, amelyen keresztül lehet menni, és előmozdítani a követeléseket.

A mainstream média csak rosszat akar hallani Magyarországról

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a német cégeket tömörítő klub kiadna-e közleményt, amelyben cáfolják a Transparency és a CONT által megfogalmazott vádakat, Arne Gobert rámutatott, hogy a média gyakran nem fogadja el a pozitív híreket Magyarországról.

Magyarországon beszélhetünk a médiával. Valójában a kialakult helyzet miatt hoztuk létre a Dialogue Hungary nevű szervezetet, hogy megbeszéléseket folytassunk németországi és magyarországi üzletemberek között, mert rájöttünk, hogy ha túl pozitívan beszélünk a magyar helyzetről a német sajtóban, ők egyáltalán nem hisznek nekünk és nem közlik le a nyilatkozatunkat – mondta.

Gobert felidézte, hogy évekkel ezelőtt, amikor Angela Merkel kancellár utoljára járt Budapesten, felkereste az RTL, hogy riportot készítsenek vele.

Körülbelül egy órán keresztül újabb és újabb kontextusban tették fel ugyanazt a kérdést, hogy kapjanak egy olyan választ, melyet negatív perspektívában tudnak feltüntetni. De nem sikerült – emlékezett vissza.

A riport után az újságíró azt mondta, hogy „ez egy nagyon jó interjú volt, és nagyon boldogok vagyunk, hogy pozitív hangot hallottak, mert az összes többi vélemény negatív volt”. Eredetileg az este 8 órás híradóban mutatták volna be, majd a szerkesztő küldött egy sms-t, hogy rengeteg anyaguk van, ezért csak az éjszakai hírekbe kerülhet be. De a történet folytatódott az éjszakai hírek előtt is, amikor újabb sms-t kapott a szerkesztőtől, aki szabadkozva kért elnézést, de Gobert túl pozitívan nyilatkozott Magyarországról, ezért nem fogják közölni a riportot.

Kapcsolódó tartalom

Az EP bizottságán elhangzott érdekességek

A Transparency International saját elemzésein alapuló rágalmait követően számos bizottsági képviselő megerősítette, hogy szerintük is fel kell lépni Magyarországgal szemben. Többen kifogásolták az ársapkák bevezetését, valamint például az építőipari anyagok exportjának korlátozását. De hasonlóan kifogásolták, hogy Magyarországon kifejezetten magasak a társasági adók, így szerintük a külföldi nagyvállalatok sokkal többet fizetnek, mint a többségében magyar tulajdonban lévő kisebb cégek.

A bizottság elnöke szerint pedig Magyarországon a kétezer fő alatti lélekszámú településeken nincsenek kisboltok, ezzel szemben hazánk rengeteget köszönhet a külföldi élelmiszerláncoknak. A Transparency International korábbi igazgatója, immár pedig a Zöldek frakciójában politizáló Daniel Freund arról beszélt, hogy rendszeresen keresik meg vállalatok azzal a panasszal, hogy érdeksérelem éri őket Magyarországon.

Mivel a CONT ülésén nem volt lehetőség kérdéseket feltenni, itt jelezzük, hogy mit szerettünk volna megkérdezni az EP-képviselőktől:

  • Ellenőrizték-e a Transparency International saját kutatásain és elemzésein alapuló állítások hitelességét más, független forráson keresztül?
  • A meg nem nevezett gazdasági szereplők tettek-e panaszt a sérelmük miatt a magyarországi illetékes szerveknél, és van-e bármilyen bizonyítékuk arra, hogy elmarasztalták őket, vagy nem foglalkoztak érdemben az ügyükkel?
  • Mióta számít gazdasági és piaci viták ügyében illetékes szervnek az Európai Parlament?
  • Daniel Freund képviselő szokott-e ellentételezést elfogadni azoktól a vállalatoktól, amelyek direkt őt keresik fel a problémájukkal, továbbá milyen formában működik együtt a Transparency International nevű NGO-val?
  • A költségvetési ellenőrző bizottság tagjai szerint megfelel-e a működésük az EU demokratikus elveinek abban a formában, hogy az adott ügyben vádolt fél nem tudja képviseltetni magát.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt képünk illusztráció.

Ajánljuk még