Baleset

Szalagkorlátnak ütközött egy utánfutót vontató személyautó, több kilométeres a torlódás az autópályán

Megvan Olaf Scholz utódja? – egyre több területen megy szembe Annalena Baerbock a német kancellárral

| Szerző: hirado.hu
Annalena Baerbock készen áll a harcra – akár saját kancellárja ellen. Pekingben kínai kollégája, Csin Gang mellett állva a német külügyminiszter néhány elismerő megjegyzést tett Kína felemelkedéséről a világ vezető hatalmai közé, mielőtt a vendéglátójára támadt.

 

„Sokan kérdezik a világban, hogy Kína hogyan fogja használni ezt a növekvő befolyást” – mondta Baerbock a hónap elején a Pekingben található Diaoyutai állami vendégházban tartott sajtótájékoztatón. „Meg kell mondanom őszintén, csodálkozom, hogy a kínai álláspont eddig miért nem tartalmazta az agresszor Oroszország felszólítását a háború leállítására” – tette hozzá a német külügyminiszter.

Baerbock Peking elleni, az Oroszország ukrajnai háborújának (nem is annyira közvetett) támogatása miatti széleskörű támadásával együtt érkeztek a Kínának címzett figyelmeztetések, hogy egy Tajvan elleni eszkaláció „horror-forgatókönyvvel” érne fel. A barátságosnak induló találkozó gyorsan feszülté vált, amikor Csin visszavágott: „Kínának a legkevésbé egy nyugati tanítómesterre van szüksége.”

Baerbock számára mindez annak az új külpolitikai stílusnak a folytatása volt, amelyet másfél évvel ezelőtti hivatalba lépése óta folytat. Az autoriter és fél-autoriter rezsimekkel szembeni keményebb fellépést ígérve. Korábban az orosz és török kollégákkal is összetűzésbe került.

Baerbock nyers nyelvezete, amely figyelmen kívül hagyja a Kína, mint Németország legnagyobb kereskedelmi partnere elleni harc kockázatát, ellentétben áll Olaf Scholz német kancellár józanabb  retorikájával.

Kínai útja során elhatárolódott Emmanuel Macron francia elnök ellentmondásos megjegyzéseitől, miszerint távol kell maradni egy esetleges Tajvan körüli konfliktustól.

Kapcsolódó tartalom

A látogatás megmutatta, hogy a vezető zöld politikus – aki két évvel ezelőtt elbukta a kancellári címért folytatott küzdelmet – milyen jól alkalmazkodott Németország külügyi képviseletéhez. Közérthető politikai nyelvezetének népszerűsége arra ösztönözte Baerbockot, hogy a 2025-ös választásokon – a korábbi zöldpárti társelnökkel, Robert Habeckkel való nyilvánvaló rivalizálás ellenére – megfontolja az ismételt kancellárjelöltséget Scholz ellen.

Az esélyeivel kapcsolatban azonban továbbra is vannak kételyek, tekintettel a korábbi hibáira, valamint a Zöld Párt közelmúltbeli visszaesésére a közvélemény-kutatásokban.

Az is kérdéses, hogy Baerbock mennyire tudja hatékonyan alakítani a német külpolitikát, mivel Scholz és befolyásos jobbkeze, Wolfgang Schmidt hozzák a komolyabb döntéseket, és folyamatosan rivalizálnak vele, amikor a külpolitikai irányvonal meghatározásáról van szó.

Meggyőződése, hogy a világos szavak is megállják a helyüket, ha komolyan akarják venni” – mondta Jamila Schäfer, a Zöldek külpolitikai törvényhozója Baerbockról, akit már évek óta ismer.

Schäfer azt is elmondta, hogy a német politikusok sokáig „sokkal óvatosabban kezelték a (más országok) problémáit, és a beruházásokat, az egyes nagyvállalatok rövid távú érdekeit helyezték előtérbe”.

Ez Baerbockkal megváltozott” – tette hozzá Schäfer.

Kapcsolódó tartalom

A diplomáciai kódex átírása

Még a berlini ellenzék is dicsérte harcias stílusát: „Macron és Scholz megkérdőjelezhető látogatása után, végre egy világos és határozott európai álláspont Kínával kapcsolatban” – mondta Roderich Kiesewetter, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió egyik prominens németországi kül- és biztonságpolitikai törvényhozója.

Baerbock éles retorikája és tekintélye Németországban és külföldön egyaránt markánsan megkülönbözteti elődje, Heiko Maas erőtlen teljesítményétől. Emlékezetes, hogy szociáldemokrata elődje egy alkalommal még nyilvánosan bocsánatot is kért Szaúd-Arábiától az emberi jogi és demokráciaügyi kérdésekkel kapcsolatos német bírálatokért. A nemzetközi szférában nagyrészt ismeretlen Maast gyakran vádolták azzal, hogy keveset tett azért, hogy megakadályozza, hogy Angela Merkel leépítse a külügyminisztériumot.

Kapcsolódó tartalom

Baerbock először az orosz invázió előtt, mindössze külügyminiszteri posztjának második hónapjában keltett pozitív benyomást nemzetközi színtéren. A német külügyminiszter akkor ugyanis egyértelmű győztesként került ki egy feszült párbajból, amelyet orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott sajtótájékoztatóján vívott.

A tavalyi COP27 klímatárgyalásokon Egyiptomban Baerbock – aki azzal bővítette portfólióját, hogy a klímavédelmet külügyi kérdéssé is tette, és államtitkárként alkalmazta a Greenpeace volt vezetőjét, Jennifer Morgant, aki még német állampolgársággal nem, csak amerikaival rendelkezett – kihívást intézett Kínához azzal, hogy hangosan követelt nagyobb elkötelezettséget a károsanyag-kibocsátás csökkentés terén.

A 42 éves politikus a múlt héten egy parlamenti vitán a korábbiaknál is élesebben kritizálta Peking politikáját, mondván, korábbi látogatása során megdöbbenve látta a kínai állampolgárokkal szembeni elnyomást.

Mérgező kapcsolat

Bár Baerbock szövetségesei kitartanak amellett, hogy keményebb fellépése elszántságából fakad, ugyanakkor ez egy módja is annak, hogy befolyást szerezzen Scholz-cal szemben.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Olaf Scholz megpróbálta saját kézbe venni és saját maga meghatározni Németország külpolitikai testtartását.

Scholz sokat járt a világban – Kínában, Japánban, Indiában, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában; május elején pedig másodszor látogat Afrikába. Ezen találkozók során olyan külpolitikai kérdések kerültek a napirendre, mint például az orosz agresszió és Kína felemelkedésének kezelése.

Baerbock ráadásul tavaly azzal került a címlapokra, hogy a kínai útja előtt figyelmeztette Scholzot, hogy mutasson határozottságot Pekinggel szemben.

A kancellár és külügyminisztere közötti viszony az év elején kritikus pontra jutott a német harckocsik Ukrajnába küldése körüli elhúzódó vita közepette, amelynek során Baerbock folyamatosan arra ösztökélte Scholz-cot, hogy ne hezitáljon tovább.

A két vezető összeütközött a pénzügyi források elosztásán is, valamint Németország tervezett nemzetbiztonsági stratégiáját tekintve sem volt egyetértés, Baerbock zöldpárti képviselői ugyanis azzal vádolták a kancelláriát, hogy „árnyék-külügyminisztériumot” próbál létrehozni. A készülő Kína-stratégia is vitás pont volt, mivel a kancellária a külügyminisztérium kritikusabb első tervezetének felhígítását szorgalmazta.

Februárban Baerbock szövetségesei még azzal is megvádolták a kancellárt támogató politikusokat, hogy olyan anyagokat szivárogtattak ki a sajtóban, hogy ezzel lejárassák Baerbockot.

A két politikus közötti mérgező viszony azóta kis mértékben javult ugyan, azonban a múlt héten ismét összetűzésbe kerültek, amikor Scholz SPD-s politikustársai bírálták a külügyminiszter Kína-politikáját, miközben a külügyminiszter az országba látogatott.

Általánosabban fogalmazva, a Scholz és Baerbock közötti feszültségek valószínűleg tovább fognak nőni,

ahogy Németország a következő, 2025 októberében esedékes választásokra készül.

Népszerűségi verseny

Baerbock bár egyelőre nem nyilatkozott, hogy indul-e a 2025-ös választásokon a kancellári posztért. A téma azonban a párton belüli rivalizálás miatt rendkívül érzékeny, ugyanis a Zöldek alkancellárja és gazdasági minisztere, Robert Habeck is szeretné megszerezni kancellárjelölti státuszt.

Bár Habeck a 2021-es választásokon a Zöldek egyik vezető jelöltje volt, a párt végül Baerbockot választotta. Választási kampánya azonban – a sorozatos botladozások és plágiumvádak közepette miatt – nem hozott átütő sikert a Zöldek számára, ezért és jelentősen gyengébb eredményt értek el, mint Scholz SPD-je.

Habeck komoly népszerűséggel vágott neki a miniszterségnek, azóta azonban a népszerűtlen energia- és klímavédelmi intézkedések miatt jelentősen veszített a népszerűségéből, ami felcsillanthatta a reményt Baerbock számára.

Kapcsolódó tartalom

A külügyminiszternek azonban az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy bár kemény külpolitikája arra megfelelő volt, hogy a címlapokra kerüljön,

a német választókat jelenleg – az Ukrajnáról, Oroszországról és a tankokról szóló hónapokig tartó vita után – jobban foglalkoztatják az olyan belpolitikai kérdések, mint például a kormány költséges tervei, hogy hőszivattyúkkal korszerűsítse a lakóházak fűtési rendszereit.

További kihívás, hogy a Zöldeknek jelenleg messze nincs reális esélyük az ország vezetésére, hiszen támogatottságuk a tavaly nyári 23 százalékról mindössze 16 százalékra esett vissza a Politico közvélemény-kutatása szerint.

Baerbock ráadásul januárban diplomáciai incidenst is okozott, amikor a strasbourgi székhelyű Európa Tanács egyik ülésén azt mondta: „Háborút vívunk Oroszország ellen”. Baerbocknak vissza is kellett vonnia szavait.

Jürgen Hardt, a jobbközép CDU külpolitikai szóvivője „természetesnek” nevezte, hogy Baerbock nyíltabb kommunikációs stílusa miatt hajlamosabb a hibákra, mint visszafogott kancellár.

„Mindazonáltal ez nem történhet meg” egy olyan politikussal, aki a legmagasabb hivatalra törekszik – mondta Hardt. „Az ilyen baklövések még a következő választási kampányban is problémává válhatnak számára”.

Forrás: Politico

A kiemelt képen: Olaf Scholz német kancellár és Annalena Baerbock német külügyminiszter (Fotó: Getty Images) 

Ajánljuk még