Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn nyilvánosságra hozott kutatása szerint a katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka. A The Wall Street Journal (WSJ) befolyásos amerikai lap szerzői véleménycikkükben amellett érveltek, hogy bár az Egyesült Államok költései a világ katonai kiadásainak 39 százalékát teszik ki, ez önmagában nem elég, sőt az adat kifejezetten megtévesztő lehet.
Kapcsolódó tartalom
A világelső USA ugyan többet költ fegyverkezésre, mint az utána következő tíz ország együtt, Kína 292 milliárd dolláros katonai kiadása viszont csak a jéghegy csúcsa. Peking politikája ugyanis – írják a WSJ szerzői – eltörli a köz- és magánkiadások közötti határvonalat.
A Kínai Kommunista Párt bármilyen válsághelyzetben utasításokat adhat a civil halászflottáknak és a békeidőben kereskedelmi feladatokat ellátó mesterséges intelligenciának.
Ha ez nem lenne elég, van egy másik előnye is Kínának az Egyesült Államokkal szemben a szerzők szerint: Peking minden további nélkül tartalékolhatja a Csendes-óceánra katonai erejét, az USA viszont nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elhagyja Európát és csak Ázsiára összpontosítson.
Kapcsolódó tartalom
„Kína és Oroszország kettős fenyegetést jelent. Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin legalább voltak olyan udvariasak, hogy ezt világossá tegyék, amikor a pezsgővel koccintottak egy közelmúltbeli találkozón”
– fogalmaznak.
Kapcsolódó tartalom
„Az igazság az, hogy az Egyesült Államok védelmi kiadásai a gazdaság 3 százalékát teszik ki, és nem tudnak lépést tartani a világ fenyegetéseivel. Az amerikaiak talán jobban szeretnék, ha más országok többet vállalnának a számlából, de
egyesek (például Szaúd-Arábia) növelik saját védelmi kiadásaikat, mert úgy látják, hogy Amerika hanyatlóban van. Ez egy olyan világ felé vezető gyorsítósáv, amelyben egyre több nemzet fejleszti ki saját nukleáris fegyvereit”
– teszik hozzá.
A cikk végén olvasható konklúzió szerint a huszadik század hidegháborúja és a jelenlegi helyzet közötti párhuzam korántsem tökéletes, ma ugyanis Kína félelmetesebb fenyegetést jelent, mint a Szovjetunió annak idején.
„Az USA győzelme a hidegháborúban nem volt elkerülhetetlen. Döntések eredménye volt – nem utolsósorban a győzelemhez szükséges domináns katonai erő kiépítésének volt köszönhető” – írták.