Aktuális

Videó: Busszal ütközött az autó Budapesten

Brüsszelben elkezdtek egyeztetni a tizenegyedik szankciós csomagról

Brüsszel pénteken kezdett egyeztetni a tagállamokkal a 11. szankciós csomagról. Az újabb büntetőintézkedések az atomenergiát és a vezetékes olajszállítást is érinthetik. Sajtóhírek szerint több tagállam azért nem tiltakozik az újabb szankciók ellen, mert tudja, hogy a magyar kormány számára vörös vonalat jelentenek ezek az energetikai intézkedések. Brüsszel legutóbb februárban hozott szankciókat Oroszország ellen.

 

A brüsszeli ügyekben mindig jól értesült Politico szerint pénteken az Európai Bizottság megkezdte a tárgyalásokat a 27 EU-s tagország diplomatáival a 11. szankciós csomagról. A márciusi brüsszeli EU-csúcson az Európai Bizottság elnöke már kész tényként beszélt az újabb intézkedésekről.

Kapcsolódó tartalom

„A tizedik szankciós csomagban bevezettük annak lehetőségét, hogy olyan személyeket, cégeket vagy szervezeteket vegyünk fel a listára, ahol azt látjuk, hogy egy harmadik ország segítségével megkerülik a szankciókat. Tehát egy csomó intézkedést már meghoztunk, de biztosan nem eleget, ezért a 11. szankciócsomag is főként a kijátszás kérdésével foglalkozik majd, és hogy miként léphetünk fel ellene” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Célkeresztbe kerülhet a Roszatom

A Politico most azt írja, hogy ezúttal a moszkvai székhelyű atomenergetikai vállalat, vagyis a Roszatom kerülhet a célkeresztbe, azonban ennek megvalósítása nem lesz egyszerű feladat.

Kapcsolódó tartalom

„Az Euratom ellátási ügynökség szerint 2021-ben a Roszatom szállította az EU-ba a természetes urán 20 százalékát és még ezer szállal kapcsolódik az uniós tagállamokhoz, nem csak Magyarországhoz. Az Európai Unióban 18 olyan erőmű működik, amelyekhez orosz alkatrészek vannak, vagy amelyekhez orosz fűtőanyagot használnak. Tehát, hogyha sikerülne is valamilyen módon az orosz nukleáris ágazatot szankcionálni, az biztos, hogy tele lesz mentességekkel és derogációkkal” – mutatott rá Baraczka Eszter, a köztévé tudósítója.

„A magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat”

– hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő minderről a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei kapcsán beszélt még januárban. A beérkező válaszok ugyanis egyértelműen azt mutatták, hogy a magyarok elsöprő többsége elutasítja az olajembargót és a gázszállítások szankcionálását. De nemet mondtak a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó embargóra és a paksi beruházást érintő szankciókra is.

Kapcsolódó tartalom

Sajtóhírek szerint – az atomenergián túl – bekerülhet a 11. csomagba az orosz vezetékes olajszállítás, illetve a Gazprom bank kitiltása a nemzetközi átutalási rendszerből. A Politico szerint a kérdés meglehetősen megosztó, hiszen több tagország is vásárol az oroszoktól nukleáris fűtőanyagot. A cikk rámutat: az újabb szankció legnagyobb vesztese Franciaország lehet.

Párizsban azonban nem aggódnak a Politico szerint, mivel a lapnak nyilatkozó egyik diplomata úgy véli: „Magyarország ebben a kérdésben nagyon világosan, hangosan, jól láthatóan fogalmazott”.

Vagyis a franciák szerint más tagállamoknak nem nagyon kell lobbizniuk, mert ezt Magyarország úgyis megteszi majd.

Kapcsolódó tartalom

„Számunkra az energiaellátás szankcionálása vörös vonal”

– hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Hogyha orosz földgáz nem érkezik Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, nehéz helyzetbe kerül az ipar működése, ha pedig nem épül tovább a paksi atomerőmű, akkor négyszeresére fognak felmenni a rezsiköltségek, ezt nyilvánvalóan meg kell akadályozni” – mondta a miniszter.

Kapcsolódó tartalom

Szijjártó Péter mindezt még tavaly március 8-án nyilatkozta, amikor az unió vezetése még úgy nyilatkozott, ha lesznek is szankciók Oroszország ellen, akkor azok biztosan nem terjednek ki az energetikai szektorra.

Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kapcsolódó hírek

Vera Jourová: Az EU mindent megtesz, hogy felelősségre vonja azokat, akik jogellenesen deportálnak gyermeket Ukrajnából
Az EU mindent megtesz, hogy felelősségre vonja azokat, akik lehetővé tették az ukrán gyermekek erőszakos deportálását az orosz erők által megszállt ukrán területekről, és azért, hogy ezek a gyermekek biztonságban hazakerülhessenek családjukhoz, közösségeikhez – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos az Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
Külpolitika
Litvánia hét szakaszban javasol szankciókat bevezetni a Roszatom ellen
Litvánia azt javasolja az Európai Uniónak, hogy hét szakaszban vezessen be szankciókat a Roszatom orosz állami atomenergetikai nagyvállalat ellen, miután több uniós tagország ellenezte a korlátozások egyidejű bevezetését – közölte Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kedden újságíróknak nyilatkozva.
Külföld
Heves harcok dúlnak Ukrajnában: Oroszország Kínával, a Nyugat ellenük szövetkezik
Továbbra sem csillapodnak a harcok Ukrajna keleti részén, a hétvégén több, civil áldozatokkal is járó támadás is történt a front mindkét oldalán. Mindeközben Peking hivatalosan tagadja, hogy katonai felszereléseket bocsátana Oroszország rendelkezésére, ukrán közlések szerint egyre több kínai származású lőszert és felszerelést találnak a fronton.
Külföld
A háború kitörése óta jelentősen emelkedett az orosz LNG-import az EU-ban
Az Európai Unió Oroszország bevételeinek csökkentésére törekszik az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta. A tagállamok többsége levált a vezetékes orosz földgázról és kőolajról, azonban az elemzők adatai szerint a szankciók bevezetését követően jelentősen emelkedett az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importja az unió országaiban, ami ellentmond az EU törekvéseinek.
Külföld

Ajánljuk még