A parlamenti szavazásra terjesztett javaslat hiányosságairól Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője nyilatkozott a sajtónak, a LIBE Bizottság sajtótájékoztatóján pedig a hirado.hu kérdezte a liberális képviselőket.
„Nyolc évvel a migrációs krízis kezdete után az Európai Parlament szélsőségesen migrációpárti része tovább erőlteti a már kudarcot vallott próbálkozásokat” – fogalmazott Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője a sajtó előtt szerdán Strasbourgban. A politikus emlékeztetett, hogy a kiújult migrációs vitát az olaszországi helyzet indokolta, ahol a tavalyi évhez képest három-négyszer annyi bevándorló érkezik a Földközi-tengeren, ezért az olasz kormány válsághelyzetet hirdetett.
A LIBE Bizottság javaslatával kapcsolatban a képviselő úgy fogalmazott: „Ez a paktum rossz alapokból és feltételezésekből indul ki, és rossz megoldásokat erőltet.” Majd arra is emlékeztetett, hogy a javaslat sérti az érvényben lévő uniós szerződéseket, mivel tagállami hatáskörben lévő kérdésekben akar döntési jogot delegálni Brüsszelbe.
Hidvéghi Balázs szerint a folyamatosan visszatérő migrációs viták egyébiránt azt jelzik, hogy az Európai Unió továbbra sem képes kezelni a helyzetet.
Kiemelte, hogy szükség van Európa határainak védelmére, és evidens kellene legyen, hogy az Európai Bizottság erre forrást biztosít a közös költségvetésből. Hidvéghi szerint már az Európai Néppárt környékén is érzékelhető némi elmozdulás ebbe az irányba.
Kapcsolódó tartalom
A LIBE javaslata elvi elrugaszkodott a valóságtól
A LIBE Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján a hirado.hu arról kérdezte a képviselőket, hogy nem tartják-e elkésettnek a javaslatot. A baloldali politikusok által sokszor ismételt „európai szolidaritás” kapcsán felidéztük, hogy a közép-európai országok, köztük Magyarország, Ausztria, Szlovákia és az EU-tagjelölt Szerbia már összehangoltan védi az EU külső határait.
Kérdésre adott válaszában Tomas Tobé (EPP), az Európai Néppárt svéd képviselője és a LIBE Bizottság menedékügyi előadója kijelentette, hogy a közös uniós menekültügyi szabályozás reformja azért késik, mert az Európai Bizottság nem fogadja el az EP javaslatát. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg is életben vannak a migráció kezelésére vonatkozó uniós szabályozások.
A politikushoz intézett kérdésünkben lapunk arra is emlékeztetett, hogy az illegális migráció biztonsági kockázata kapcsán az európai intézmények által képviselt álláspont túlzottan liberális.
Tomas Tóbé szerint azonban a probléma abban rejlik, hogy az EU tagállamai elutasítóak a szabályok reformját illetően. A képviselő szavai alapján egyelőre az EP is erősen megosztott a kérdésben, ugyanakkor indokoltnak látják az „európai szolidaritást” és a migránsok elosztásának szabályozását.
Lapunk Birgit Sippelt (S&D), a Szocialisták és Demokraták frakciójának német képviselőjét, a LIBE Bizottságban a menedékkérők átvilágítási mechanizmusáért felelős előadót is kérdezte. Beszámolójában a politikus méltatta saját javaslatukat, amely szerintük felgyorsítaná a migránsok átvilágítását.
Kapcsolódó tartalom
Ezzel kapcsolatban lapunk arra volt kíváncsi, milyen választ adna egy ilyen uniós eljárás a tömegesen érkező illegális migránsokat érintő ügymenetre, akik egyébiránt gyakran egyáltalán nem rendelkeznek papírokkal.
Valamint arra is felhívtuk a képviselő figyelmét, hogy egy általános biztonsági átvilágítás heteket vesz igénybe olyan személyek esetében is, akiknek születésétől fogva dokumentált a háttere az adott ország adminisztratív rendszerében. Birgit Sippel azonban megismételte a LIBE álláspontját: úgy vélik, a migránsok többsége veszélytelen.
Mint mondta: „a beérkezők 99 százaléka nem jelent biztonsági kockázatot.” Szerinte a többségüknek joga van a menedékhez. A politikus szerint „a legtöbbüknek vannak hivatalos dokumentumaik”, és ujjlenyomatot lehet venni tőlük. Sippel szerint az ellenőrzés nem tarthat hetekig, hanem legfeljebb néhány napig, de akár órák alatt is megvalósulhat. A német politikus szerint az EU határaihoz érkező migránsok túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik. Amennyiben pedig a biztonsági átvilágítást nem lehet elvégezni 5 napon belül, a határrendészet átmenetileg őrizetbe veheti az adott személyt.
Az ujjlenyomatvételre vonatkozó elképzelés kapcsán lapunk arra is felhívta a német politikus figyelmét, hogy az EU-tagállamokban sincs feltétlenül évtizedes gyakorlata az ujjlenyomatos azonosításnak, ráadásul a magyar határhoz érkező migránsok jelentős része nem rendelkezik hivatalos dokumentumokkal.
A német politikus azonban tagadta, hogy létezik „olyan tényeken alapuló kimutatás, amely alátámasztaná, hogy a többség nem rendelkezik iratokkal.”