A 2006-os magyar találmány egy körbejárható, alulról megvilágított vitrinben, állandó kiállítási tárgyként kapott helyet a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteményének helyet adó intézményben működő, egyik legnagyobb francia közkönyvtár közepén. Az egyedi Gömböc 500-as sorszáma a nemzetközi könyvtári katalógus osztályozására utal, melyben ez a szám a matematikát és a természettudományokat jelöli.

„Fantasztikus, amikor valakinek sikerül bebizonyítania, hogy a lehetetlen nem létezik”

– mondta megnyitó beszédében Habsburg György párizsi magyar nagykövet, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy egy magyar találmány bekerült a Pompidou Központ állandó gyűjteményébe. Emlékeztetett arra, hogy a tudományos kérdések kutatása kiemelt helyet élvez Magyarországon, szerinte ennek egyik bizonyítéka, hogy 16 magyar származású Nobel-díjast jegyez a világ.

A Gömböc feltalálója két magyar építészmérnök, Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói, akik több mint 10 évnyi kitartó kutatás után találtak rá a Gömböc formájára, ezzel bizonyítva Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtését, amely szerint létezik olyan homogén, konvex test, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van.

Franciaországban 2011-ben állították ki az első Gömböcöt. A szenzációs magyar találmány a párizsi Henri Poincaré Intézet tárlatának kitüntetett helyén látható, 1928-as sorszáma megegyezik a vendéglátó matematikai központ alapításának évével. A gyűjteményében mintegy száz matematikai modell látható kiállítva, de magyar találmány korábban nem volt köztük.

A Pompidou Központban az eddig gyártott legnagyobb monolitikus, azaz egy darabból készült Gömböc modell került kiállításra, melynek anyaga az Egyesült Államokból származó víztiszta plexi. A 30 centiméter magas, 26,7 centiméter széles, 33,3 centiméter hosszú műtárgy tömege 25,5 kilogramm. A különleges, nagy értékű modell magyarországi gyártását Albrecht Ottó támogatta, Párizsba történő kiszállításában a külügyminisztérium futárszolgálata nyújtott segítséget.

A Gömböc 17 éve kezdődött szerteágazó felhasználásában – a művészetektől a gyógyszeriparon át az űrkutatatásig – Domokos Gábor saját bevallása szerint „csak egy epizódszereplőnek” érzi magát, hiszen ma már sokan mások használják a Gömböcöt és írnak róla cikkeket.

A kétórás bemutatót követően Domokos Gábor az MTI-nek Párizsban elmondta: immáron külső tagként vesz részt a NASA Mars-missziójában, elsők között kapja meg a marsjáró által készített felvételeket, és morfológiai témában ad tanácsokat.

„A kövek jelenlegi formája, kontúrja alapján meg tudjuk mondani, hogy eredetileg mekkora lehetett, amikor elkezdett kopni, s ez nagy segítséget nyújt a geológusoknak. A repedésmintázatok alapján pedig arra következtetünk, hogyan keletkezett egy kő”

– hangsúlyozta a kutató.

A kutatásból származó matematikai modellel egy kavics egyensúlyainak száma és helyzete alapján meghatározható annak eredeti mérete. Ez a számítás segített abban, hogy a Curiosity marsjáró felvételein látható kövekből a feltalálók a NASA-val közösen bizonyítsák, hogy a Marsot valaha jelentős méretű folyók szelték át.

„A morfológiai kérdéseknek egy új nyelve látszik kialakulni, amelyben a Gömböc volt a kezdőlökés. Az derült ki, hogy lehet a formákról beszélni a számok nyelvén” – mutatott rá a kutató. „Paradigmaváltást jelent ennek a nyelvnek a felismerése: hiszen ha a természet által a formákba beleírt számokat sikerül kiolvasni, akkor egy értelmes osztályozáshoz eljutva le lehet írni a formák változását, fejlődését” – tette hozzá.

Mára több ezer különféle Gömböc található a világ számos országban. Az egyedi, sorszámozott darabok állandó kiállítási tárgyként láthatóak a világ leghíresebb egyetemein és múzeumaiban, többek között Oxfordban, a Princeton Egyetemen, valamint a windsori kastélyban, a legnagyobb, 4,5 méter magas első kültéri Gömböc-formájú szobor pedig Budapesten, a Corvin Sétányon, míg az úgynevezett könnyű Gömböcök akár online is beszerezhetők.

A Gömböc egy matematikai modell tárgyiasult formája, az egyetlen ismert homogén test, amelynek mindössze két egyensúlyi pontja van: egy stabil és egy instabil. Vízszintes felületre helyezve bármilyen kiinduló helyzetből mindig visszatér stabil egyensúlyi helyzetébe.

A kiemelt képünk illusztráció. (Fotó: MTI/Mohai Balázs)