Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, a hétvégén Németország lekapcsolta a hálózatról utolsó három, még üzemelő atomerőművét annak ellenére, hogy a német vállalatok egy része továbbra is küzd a rendkívül magas energiaköltségekkel. A leállásnak voltaképp már tavaly év végén meg kellett volna történnie, ám az orosz-ukrán háború és az általa kiváltott energiaválság miatt a kormánykoalíció akkor úgy döntött, a reaktorokat a tél folyamán is üzemben kell tartani.

Kapcsolódó tartalom

A német kormány egy húsz éve hozott döntést hajt most végre az atomenergia használatának felszámolásával. Erről már a 2000-es évek eleje óta vitáztak az országban, a végső lökést viszont a fukushimai katasztrófa adta, melynek következtében széles körű tiltakozás kezdődött a nukleáris energia betiltásáért és az erőművek leállításáért. Az akkori, Angela Merkel vezette kormány engedett a tiltakozóknak:

2011 nyarán szavazásra bocsátották a kérdést a szövetségi parlamentben, a Bundestag pedig nagy többséggel fogadta el a kormány javaslatát, amelynek értelmében 2022-ig kellett (volna) leállítani az összes németországi atomerőművet.

A Wunderland Kalkar évi 600 ezer látogatót vonz (fotó: Caroline Seidel/picture alliance via Getty Images)

Ezt követően megindult az átállás. Az idősebb erőművek üzemidejét nem hosszabbították meg, új erőművek természetesen nem kaphattak építési engedélyt, a kormány pedig azon fáradozott, hogy a kitűzött céldátumra megfelelő módon, „tiszta energiával” helyettesítse az atomerőművek által termelt energiát (mely akkor a német energiamix közel negyedét tette ki).

Kapcsolódó tartalom

A szellemjárta területet végül a holland nagyvállalkozó, Hennie van der Most vásárolta meg 1995-ben azzal a céllal, hogy vidámparkot létesítsen, valamint hoteleket építsen ott (fotó: Hartmut Reeh/picture alliance via Getty Images)

A kalkari erőmű ugyanakkor már egy korábbi atomenergia-ellenes tiltakozásnak áldozatul esett. A holland határhoz közeli Kalkar városában a 70-es években kezdték el felépíteni az ország legmodernebbnek számító erőművét, mely azonban hiába készült el 1985-re, a társadalmi ellenkezés miatt soha nem tudták üzembe helyezni. Amikor már úgy tűnt ugyanis, hogy sikerül letörni az ellenállást, megérkeztek a csernobili tragédia hírei, melyek végképp megpecsételték a kalkari atomerőmű sorsát. 1991-ben végleg bezárták a komplexumot, majd nekikezdtek a nemrég felépített épületek lebontásának. A szellemjárta területet végül a holland nagyvállalkozó, Hennie van der Most vásárolta meg 1995-ben azzal a céllal, hogy vidámparkot létesítsen, valamint hoteleket építsen ott.

Körhintázók a régi hűtőtoronyban (fotó: Ute Grabowsky/Photothek via Getty Images)

Az erőmű számára kialakított létesítmények közül sokat beépítettek a „Wunderland Kalkarnak” elkeresztelt vidámparkba és annak attrakcióiba, beleértve a hűtőtornyot, amely hintával és mászófallal rendelkezik. A parkban négy étterem, nyolc bár és hat szálloda is található, és évente több mint 600 ezer látogatót vonz.

A német energiamix drasztikus átállítása rendkívül vitatott téma, más európai országokban, például Franciaországban továbbra is azt atomerűművekben látják a jövőt, április 16-án vasárnap pedig Finnországban megkezdte működését a kontinens legnagyobb atomreaktora, az Olkiluoto 3.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt képen a kalkari vidámpark látható. (Forrás: Getty Images)