Kizárólag megújuló energiaforrásokkal nem lehet megnyerni a klímaváltozás elleni harcot, mondja Emmanuel Macron megbízottja, akit az atomenergia újjáélesztésének felügyeletével bízott meg a francia elnök. A fegyvertervező mérnöki végzettségű Joël Barrét októberben nevezték ki az új atomerőművek építésére irányuló francia erőfeszítések irányítójává.
Barre úgy látja, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy több atomreaktor épüljön, a meglévők élettartamát pedig meghosszabbítsák.
„Ha nem fektetünk be, egyértelműen szakadék szélére kerülünk, mivel a jelenleg üzemelő reaktoraink 2040 és 2050 között elérik élettartamuk végét” – fogalmazott a megbízott a Politicónak.
Eközben Németország a hétvégén leállítja utolsó három atomreaktorát.
Kapcsolódó tartalom
A brüsszeli lap emlékeztet, Macron tavaly ígéretet tett arra, hogy akár 14 új reaktor is épülhet az atomenergia-ipar „reneszánszának” részeként, amely az ország villamos energiájának mintegy 70 százalékát termeli. Barre csapata most hat korszerű EPR2-es reaktor építésén dolgozik, amelyeket 2035 és 2042 között kívánnak megépíteni, biztosítva ezzel, hogy a környezetszennyező energiatermelés ne ugorjon meg, amikor a régi reaktorok leállnak.
Az EU-ban nem mindenki nézi ezt kitörő örömmel. Németország vezetésével csoport alakult azok köréből, akik az atomenergia megszüntetését akarják elérni a kontinensen. Márciusban kétszer is összecsaptak az atomenergia-párti és -ellenes táborok.
Az egyik vita az EU gazdaságának szén-dioxid-mentesítéséhez szükségesnek ítélt technológiák elismeréséről szólt. A végeredmény felemás lett: az atomenergia konkrétan nem került végül fel a listára, ugyanakkor a szövegben máshol utalást tettek arra, hogy bizonyos nukleáris folyamatokra építő technológiák, valamint kis moduláris reaktorok mégis beleférnek az elképzelésekbe.
További összecsapásokra lehet számítani a két vezető között. (Fotó: EPA/BENOIT TESSIER / POOL MAXPPP OUT)Barre világossá tette, hogy Párizs nem adja fel a harcot. „Európai nukleáris stratégiát akarunk” – fogalmazott. Hozzátette: sajnálatos, hogy több ország, főként Németország, de Ausztria és Luxemburg is ellenzi az atomenergiát. Szerinte továbbra is mindent meg kell tenni, hogy az EU-n belüli ellenállást visszaszorítsák. Nem lehet nem tudomást venni az atomenergiáról – folytatta –, miközben a kontinens a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért küzd.
„Nem értem Németország álláspontját, mert egyáltalán nem hiszem, hogy az évszázad közepéig képesek lennének egy kizárólag megújuló forrásokra épülő szén-dioxid-mentes stratégiát megvalósítani”
– hangsúlyozta Barre. Kiemelte azt is, hogy Európa nem folytathat konszolidált, hiteles energiapolitikát addig, amíg az nem a megújuló energiaforrások és nukleáris energia keverékén alapul.
Kapcsolódó tartalom
A kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy azok a problémák, amelyekkel az EDF, az ország nukleáris flottáját működtető, állami ellenőrzés alatt álló közműszolgáltató vállalat küzd, aláássák a francia érvelést. „Ha csak Franciaországot nézzük, a reaktorflotta fele 2022-ben leállt; az EDF lényegében csődbe ment – 64 milliárd euró adósságot halmozott fel, és Macron kénytelen volt teljesen államosítani azt” – mondta el Paul Dorfman, a Sussexi Egyetem tudománypolitikai kutatócsoportjának munkatársa.
Az EDF-et idén számos műszaki probléma sújtotta, miután több erőművében is hibákat találtak. Több mint egy tucat reaktort állítottak le, amíg a mérnökök ellenőrzéseket és javításokat végeztek, márciusban pedig az ország északi részén található Penly erőműben jelentettek egy nagyobb repedést, ami újabb javítási hullámot indított el, amihez az Egyesült Államokból kellett szakembereket hívni.
A németországi Neckarwestheimben található atomerőmű is befejezi működését. (Fotó: EPA/RONALD WITTEK)Az atomenergia, különösen a meglévő erőművek leállítása számos problémával jár, figyelmeztetett Leon Cizelj, a Ljubljanai Egyetem atomfizikus professzora és az Európai Nukleáris Társaság (ENS) elnöke. „A megújuló energiaforrásokkal folytatott 20 éves és nagyon költséges németországi kísérlet a nukleáris energia nélkül nem csökkentette a német villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátását” – szögezte le a szakember.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az EU nem kezd el beruházni a kutatásba, és nem fejleszti az új és a meglévő atomenergia ellátási láncát, akkor az unió atomipara óhatatlanul hanyatlani fog.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: Getty Images)