A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a töltőállomás megnyitóján arról számolt be, hogy a környezetvédelem a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború kitörésével kissé lekerült a világpolitika napirendjéről, pedig ennek a kihívásnak a leghosszabb a hatása.
Kapcsolódó tartalom
„Ugye, normális emberként, úgy beszélünk erről, hogy meg tudjuk-e védeni a környezetünket. Azonban nem így szoktuk hallani ezt a témát. Hallunk Green Dealről, klímaváltozás elleni küzdelemről, zöld célokról, de amikor ezeket halljuk, akkor arról beszélünk igazából, hogy meg tudjuk-e védeni a környezetünket” – fogalmazott.
Rámutatott, hogy a környezetvédelem hitelességét némiképpen aláásta, hogy a megközelítés sok esetben ideologikussá és politikaivá vált.
„És amikor azt halljuk, hogy ‘zöld’, akkor sok esetben már egy ilyen monopóliumra gondolunk, ahelyett, hogy normális emberként arra gondolnánk, ami a környezetvédelem, vagyis a környezet megvédése, egy fizikai, valódi kérdés, amelynek mindkét lába leér a földre” – mondta.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy ezen célkitűzéseket csak érdemi intézkedésekkel lehet elérni, márpedig ezek rendkívül fontosak lennének, mert az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 20 százalékát a közlekedés adja, ezen belül 70 százalék a közúti közlekedés aránya, és ennek kétharmadáért felelősek a teherautók.
A károsanyag-kibocsátásnak ennek megfelelően globálisan 9 százalékát adja a közúti teherforgalom, s két módja van ezen arány leszorításának: az egyik a szállítás átterelése vasútra, a másik az alacsonyabb kibocsátású üzemanyagok használata – húzta alá.
Leszögezte: a cseppfolyósított földgáz használata 15-30 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a normál üzemanyagokhoz képest.
„Tehát az LNG elterjesztése a közúti közlekedésben, főleg a közúti teherfuvarozásban, az egy hatalmas lépés abba az irányba, hogy globálisan tudjuk csökkenteni a károsanyag-kibocsátást” – hangsúlyozta.
Kapcsolódó tartalom
Hozzátette, hogy ezzel Magyarország tovább erősíthetné pozícióját, miután már jelenleg is a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek gazdasági teljesítményük növelésével párhuzamosan csökkenteni tudták a károsanyag-kibocsátásukat.
A miniszter ezután arra is kitért, hogy a kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a Shellel felépített partnerségnek gazdasági, energiaellátási és környezetvédelmi szempontból is.
Rámutatott, hogy a vállalat a legrégebbi külföldi szereplő a magyar üzemanyagpiacon, valamint a legelső nyugati cég, amellyel Magyarország hosszú távú gázbeszerzési megállapodást írt alá, amelynek alapján évi 250 millió köbméternyi mennyiséget szállítanak a horvátországi LNG-kikötőn keresztül.
Közölte, hogy a Shell, a töltőállomás megnyitásával, belépett a magyar LNG-üzemanyagpiacra, és ezzel hozzájárul a kormányzat kibocsátáscsökkentési céljainak teljesítéséhez.
„Számunkra jó hír, hogy a Shell magyar vállalatokat von be ebbe a rendkívül innovatív tevékenységébe” – jelentette ki.
Kapcsolódó tartalom
Kapitány István, a Shell globális alelnöke leszögezte, hogy a karbonsemlegesítés a közlekedési ágazat egyik legnagyobb kihívása, és egyben a vállalat stratégiájának egyik fő célkitűzése. Az egyik lehetséges megoldásnak az LNG használatát nevezte, amely hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a hagyományos üzemanyagokhoz képest.
„Az új magyarországi állomás fontos tagja a Shell európai LNG-hálózatának, amely támogatja az LNG kamionüzemanyagként történő elterjedését Magyarországon és az olyan jelentős teherforgalmú országokban, mint például Ausztria, Csehország, Németország, Románia, Szlovénia és Szlovákia” – mondta.