A lap kiemelte, hogy a 19 személy közül korábban már heten megfigyelés alatt álltak más országokban, mielőtt Nagy-Britanniába érkeztek volna, továbbá a csoport néhány tagját már a brit hírszerző ügynökség (MI5), a kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) és terrorelhárítás szerve is szemmel tartja. A brit kormány azonban tehetetlen, ugyanis az emberi jogi törvényeknek értelmében nem lehetséges kitoloncolásuk, mivel hazájukban kínzás vagy bántalmazás veszélye fenyegeti őket.
A tavaly érkezett ismert terrorgyanús személyek közül öt iraki, öt iráni, négy afgán, négy szomáliai, továbbá egy személy líbiai származású. Továbbá az előbb említett hét megfigyelés alatt álló migráns közül öt az Iszlám Állam terrorszervezethez vagy annak valamelyik mellékszervezetéhez köthető,
melyből három iraki migráns és még két személy az ISIS afganisztáni társszervezetével, az Iszlám Állam-Horaszán tartományi csoportjával áll kapcsolatban. A fennmaradó kettő iráni terrorcsoportokkal hozható összefüggésbe.
A brit biztonsági szolgálatok a terrorgyanús személyek csoportjába tartozó legtöbb migráns valódi személyazonosságát a La Manche csatornán érkezők rutinszerű vizsgálatkor, ujjlenyomatok segítségével állapították meg. Az ellenük szóló bizonyítékok ugyan eltérők, azonban feltételezések szerint korábbi ítéleteket és hírszerzési anyagokat is tartalmazhatnak.
Kapcsolódó tartalom
Az ügy nagy nyomást gyakorol a brit kormány illegális migrációról szóló törvényjavaslatának ellenzőire. A tervezet a csatornán érkező migránsok visszaszorítását venné célba, mely szerint minden olyan illegális migránst kitoloncolnának, aki biztonságos ország érintésével érkezik az Egyesült Királyságba, így ezek a személyek Ruandában várhatnák meg menedékkérelmük elbírálását.
Szembe kellene végre nézni a valósággal
Bob Seely, a konzervatívok parlamenti képviselője az eset kapcsán felháborodásának adott hangot, mint fogalmazott: „Most már nemcsak bűnözők érkeznek illegálisan az országba, hanem terrorista kötődésű emberek is. Ez megdöbbentő és mélységesen aggasztó. Biztonsági szervezeteinknek már így is elég dolguk van, mindemellett az egyre növekvő külföldi terrorgyanús személyek beáramlása miatti ellenőrzéseket is még tovább kellene fokozniuk. Azoknak pedig, akik ellenzik a kormány intézkedéseit az átkelő hajók okozta (migráns)válság megállítására, őszintén szükségük van arra, hogy a valósággal szembenézzenek.”
Egy másik konzervatív politikus, Natalie Elphicke szerint
„az emberek joggal aggódnak amiatt, hogy a terrorizmussal gyanúsítottak hajókon léphettek be az országunkba, és nem tartóztatták fel őket. Ez egy olyan botrány, amely nem mellesleg komoly nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. A minisztereknek sürgősen felül kell vizsgálniuk a helyzetet, továbbá biztosítaniuk kell azt is, hogy a közbiztonság védelme mindig előnyt élvezzen”.
Alan Mendoza, a Henry Jackson Society elnevezésű terrorizmus ellen küzdő szervezet ügyvezető igazgatója és társalapítója is aggasztónak tartja a helyzetet: „Már így is elég gondunk van a hazai terrorfenyegetettséggel anélkül, hogy még másokat is importálnánk, akik ezt (a szituációt) csak tovább fokozzák. Ez eléggé szörnyű, és tovább erősíti a kormány azon állítását, hogy a csatornán keresztül történő migráció valós veszélyt jelent”.
Kapcsolódó tartalom
Az MI5 mintegy háromezer úgynevezett megfigyelésre érdemes személyt tart nyilván, akik ellen aktív nyomozás folyik
Azonban a rendőrség és az MI5 a rendkívül magas költségek miatt
legfeljebb csak tíz ilyen személy intenzív, éjjel-nappal tartó megfigyelését tudja vállalni, ugyanis egy gyanúsított megfigyeléséhez több mint húsz fegyveres rendőrnek kell dolgoznia, ami évente akár több mint kétmillió fontba (kb. 858 millió forint) is belekerülhet.
A 19 terrorgyanús személy elleni büntetőeljárás lefolytatása pedig jelenleg lehetetlennek tűnik – mutatott rá a Daily Mail, ugyanis ha az ellenük indított ügyek megfigyelési anyagokon – vagy más, hírszerzéstől származó információkon – alapulnak, azok ebben az esetben nem használhatók fel a brit bíróságon. Az MI5 és a hírszerző ügynökség (MI6) ugyanis ellenáll az ilyen bizonyítékok nyílt bírósági felhasználására irányuló kísérleteknek, mivel attól tartanak, hogy az leleplezné megfigyelési képességeiket vagy pedig veszélybe sodorná titkos forrásaikat.
Ezáltal a gyanúsítottak őrizetbe vétele, valamint előzetes letartóztatása sem lehetséges, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nincs kilátás arra, hogy vádat emelhetnek vagy pedig büntetőeljárást indíthatnak ellenük – tette hozzá a brit lap.
Kiemelt kép: A La Manche csatornán felvett illegális migránsok érkeznek a brit határőrség hajóján Doverbe 2022. november 14-én. (Fotó: MTI/EPA/Stuart Brock)