Aktuális

Kocsis Máté: A Fidesz–KDNP frakcióülésén születik döntés az új államfőjelölt személyéről

Csáky Csongor: A Felvidékről kitelepítettek bűne az volt, hogy magyarok voltak

A Felvidékről kitelepítetteknek az volt az egyetlen nagy bűnük, hogy magyarok voltak, és nem tagadták meg önmagukat – jelentette ki Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen kedden.

A Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett rendezvényen a Rákóczi Szövetség elnöke felidézte: 1947. április 12-én indult el az akkori Csehszlovákiából Magyarországra az első szerelvény a Felvidékről kitelepítettekkel, azokkal a fiatalokkal és idősekkel, akik ártatlanul számkivetettekké váltak saját szülőföldjükön.

Kapcsolódó tartalom

„Azokra emlékezünk, akiknek egy nagy bűnük volt, hogy magyarok voltak, és többségük a közösség meghatározóbb alakjának számított (…) az volt a bűnük, hogy nem tagadták meg önmagukat” – hangsúlyozta Csáky Csongor. Rámutatott: a kitelepítések megkezdése után alig maradt olyan magyar család az akkori Csehszlovákiában, amely ne lett volna érintve, aki ne veszítette volna el valakijét.

Megpecsételték a magyarok és a németek sorsát a benesi dekrétumok

Hozzáfűzte: alig tért magához a második világháború nagy világégése után egy-egy közösség, azoknak, akik magyarul beszéltek és imádkoztak, mindjárt érezniük kellett, hogy nemkívánatos személyek az új csehszlovák államban, idegenek, jogfosztott páriák lettek.

A Rákóczi Szövetség elnöke az 1945-ös kassai kormányprogram részét alkotó benesi dekrétumokról szólva rámutatott: azok megpecsételték a magyarok és a németek sorsát az újonnan létrejövő Csehszlovákiában, és a magyarok osztályrészéül kollektíven a jogfosztottságot, a hontalanságot és a kiszolgáltatottságot juttatták. Kijelentette:

„Az akkor kitelepítettek közül ma már csak azok vannak velünk, akik gyermekként élték meg a kitelepítést, ők azok akik soha nem kaptak még csak jelképes jóvátételt sem, azok, akiktől nem kértek bocsánatot”.

Leszögezte: emlékezni és emlékeztetni kötelesség, mert a közösség emlékezete meghatározza a jövőt, és

„tartozunk a kitelepített magyaroknak emlékük megőrzésével”.

„Emlékük áldozata segítsen megőriznünk önbecsülésünket és közösségünk erejébe vetett hitünket” – zárta beszédét Csáky Csongor.

Hájos Zoltán, a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahely polgármestere a rendezvényen ugyancsak felidézte a kitelepítések idején történteket, majd elmondta: idén márciusban a szlovák törvényhozásban egy olyan javaslatot nyújtottak be, amelyben azt indítványozták, hogy április 12-ét nyilvánítsák az igazságtalanul kitelepítettek emléknapjának, de a szlovák képviselők úgy döntöttek, hogy a javaslatot meg sem tárgyalják. Hozzátette: bízik benne, hogy a jövőben megtörténhet a szlovák-magyar megbékélés, de a kitelepítettektől és a Csehországba deportáltaktól való bocsánatkérés nélkül ez nem jöhet létre.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kapcsolódó hírek

Közel ötszáz diák vesz részt a Rákóczi Szövetség középiskolás vezetői fórumán
Ti vagytok a Trianon utáni ötödik nemzedék, ez az állapot felelősséggel jár, fel kell fedeznetek azt a sorsközösséget, amely ezer éve összeköt bennünket – mondta Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára pénteken a Rákóczi Szövetség középiskolás vezetői fórumának megnyitóján, a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumban, a találkozóra összegyűlt közel ötszáz Kárpát-medencei diák előtt.
Belföld
Gulyás Gergely: Minden magyar felelős minden magyarért
A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy amikor az alkotmány szintjén a politikában és egymás közt is az egységes magyar nemzetről beszélünk akkor az valóban azt jelenti, hogy minden magyar felelős minden magyarért függetlenül attól, hogy ki hol él a világon – mondta szerdán Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Sátoraljaújhelyen, ahol a városban táborozó kárpátaljai diákokat és tanáraikat köszöntötte.
Belföld

Ajánljuk még