A Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett rendezvényen a Rákóczi Szövetség elnöke felidézte: 1947. április 12-én indult el az akkori Csehszlovákiából Magyarországra az első szerelvény a Felvidékről kitelepítettekkel, azokkal a fiatalokkal és idősekkel, akik ártatlanul számkivetettekké váltak saját szülőföldjükön.

Kapcsolódó tartalom

„Azokra emlékezünk, akiknek egy nagy bűnük volt, hogy magyarok voltak, és többségük a közösség meghatározóbb alakjának számított (…) az volt a bűnük, hogy nem tagadták meg önmagukat” – hangsúlyozta Csáky Csongor. Rámutatott: a kitelepítések megkezdése után alig maradt olyan magyar család az akkori Csehszlovákiában, amely ne lett volna érintve, aki ne veszítette volna el valakijét.

Megpecsételték a magyarok és a németek sorsát a benesi dekrétumok

Hozzáfűzte: alig tért magához a második világháború nagy világégése után egy-egy közösség, azoknak, akik magyarul beszéltek és imádkoztak, mindjárt érezniük kellett, hogy nemkívánatos személyek az új csehszlovák államban, idegenek, jogfosztott páriák lettek.

A Rákóczi Szövetség elnöke az 1945-ös kassai kormányprogram részét alkotó benesi dekrétumokról szólva rámutatott: azok megpecsételték a magyarok és a németek sorsát az újonnan létrejövő Csehszlovákiában, és a magyarok osztályrészéül kollektíven a jogfosztottságot, a hontalanságot és a kiszolgáltatottságot juttatták. Kijelentette:

„Az akkor kitelepítettek közül ma már csak azok vannak velünk, akik gyermekként élték meg a kitelepítést, ők azok akik soha nem kaptak még csak jelképes jóvátételt sem, azok, akiktől nem kértek bocsánatot”.

Leszögezte: emlékezni és emlékeztetni kötelesség, mert a közösség emlékezete meghatározza a jövőt, és

„tartozunk a kitelepített magyaroknak emlékük megőrzésével”.

„Emlékük áldozata segítsen megőriznünk önbecsülésünket és közösségünk erejébe vetett hitünket” – zárta beszédét Csáky Csongor.

Hájos Zoltán, a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahely polgármestere a rendezvényen ugyancsak felidézte a kitelepítések idején történteket, majd elmondta: idén márciusban a szlovák törvényhozásban egy olyan javaslatot nyújtottak be, amelyben azt indítványozták, hogy április 12-ét nyilvánítsák az igazságtalanul kitelepítettek emléknapjának, de a szlovák képviselők úgy döntöttek, hogy a javaslatot meg sem tárgyalják. Hozzátette: bízik benne, hogy a jövőben megtörténhet a szlovák-magyar megbékélés, de a kitelepítettektől és a Csehországba deportáltaktól való bocsánatkérés nélkül ez nem jöhet létre.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd