Nagy nemzetközi feszültségek idején kezdi meg 2019 óta első kínai látogatását Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki szerdán csak távolról,
a Föld túlfeléről figyelheti, ahogy Párizsban tárgyalóasztalhoz ül Elisabeth Borne
miniszterelnök a Matignonban, a kormányfői irodában a szakszervezetekkel a nyugdíjreformok ügyében.
Kapcsolódó tartalom
Az elefánt memóriája
Miközben Párizsban is fontos megbeszélések zajlanak, Macron és Von der Leyen Pekingben, az Országos Népi Gyűlés monumentális épületében találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel és kormányának tagjaival. A tét óriási – írja a Le Figaro keddi, nyomtatott száma – nem úgy, mint három évvel ezelőtt, amikor Emmanuel Macron azt ígérte, hogy évente egyszer Kínába látogat, hogy megszilárdítsa a kapcsolatokat a világ második legnagyobb gazdaságával.
A lap emlékezet: Emmanuel Macron 2018-as, első látogatása során egy lovat ajánlott fel Hszi Csin-pingnek, majd a következő évben egy üveg Romanée-Conti-t egy sanghaji vacsora során, a 15. századi Ming-dinasztia pagodái között.
Csakhogy ma már nem kereskedelmi, hanem a geopolitikai feszültségekkel kell szembenézni, olyanokkal, amelyek háborúhoz vezethetnek.
Macron látogatásának legnagyobb kihívása: elkerülni Peking esetleges „végzetes döntését”, hogy katonailag támogassa Moszkvát
– írja a konzervatív lap. Nem csak az orosz háború kerül majd szóba, ezt jelzi a meghívott mintegy hatvan francia vállalatvezető, köztük az Airbus, az EDF, az Alstom és a Veolia vezetői.
Kapcsolódó tartalom
Az elefántmemóriával rendelkező kommunista rezsim emlékszik arra, hogy Párizs volt az első nagy nyugati főváros, amely elismerte a Kínai Népköztársaságot, 1964-ben, a hidegháború csúcspontján, szembeszállva Amerikával. Ebben a memóriában bíznak most az üzletemberek.
Egy vacsora Kantonban
Cserébe Peking is kérhet egy kis szívességet: Hszi Csin-ping pénteken egy általa kiválasztott helyszínen vacsorára hívja Emmanuel Macront, s ez lesz a látogatás csúcspontja.
Kanton lesz a helyszín, a nagy déli kikötőváros, mely ma – a hogy a Le Figaro fogalmaz – a globális gazdaság vérkeringésének szíve.
A kínai vezető egyértelműen azt jelzi, hogy kitörési pontot keres az Egyesült Államok „bekerítésével” szemben.
Amerikai ugyanis körülzárással „fenyegeti az óriás újjászületését”.
Európa elfordul?
Mindezek ellenére bezárulással fenyeget az európai ajtó. Az EU von der Leyen vezetésével, Washington nyomdokaiba lépve nem hogy lazította, de megkettőzte az őrséget Pekinggel szemben: Washington nyomást gyakorolt Hollandiára, hogy korlátozzák az ASML chip-ipari csoport kínai exportját. Az AMSL gépei a piacon kapható legfejlettebb félvezetők gyártására is alkalmasak, és Amerika célja, hogy a cég gyártótechnikája ne kerüljön Peking kezébe.
Kapcsolódó tartalom
Azzal együtt, hogy
Brüsszel inkább temeti azokat a kétoldalú beruházási szerződéseket (BIT), amelyet Peking inkább újraélesztene,
Kínának is megvannak a maga érdekei: igyekeznek lelassítani a tektonikai lemezek hasadását, hogy értékes időt nyerjenek az Amerikával folytatott, régóta tartó kötélhúzásban.
(Kiemelt kép: Párizs, 2023. április 03. Emmanuel Macron francia elnök üdvözli Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2023. április 3-án. Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)