Hszi Csin-ping kínai elnök kész arra, hogy átgondolja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos, „csak válaszcsapásként használható atomfegyver” („no first use”) nevezetű doktrínát, vagyis, hogy csak és kizárólag akkor vetnek be nukleáris fegyvereket, amennyiben atomcsapás éri országát – figyelmeztetnek egy japán lap tudósítói.
A szerzők azt állítják, a nukleáris fegyverekről szóló viták egyre sokrétűbbé váltak az utóbbi időben a kínai felső vezetésben, nem függetlenül attól, hogy Oroszország az ukrajnai inváziója közepette fokozta ilyen jellegű fenyegetéseit.
Kínai kormányzati forrásoktól származó információk szerint a kínai nemzetvédelmi egyetem 2022 második felében kiadott jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani a nukleáris elrettentési politikát, amennyiben ez képes volna megakadályozni, hogy az Egyesült Államok (és más országok) beavatkozzanak egy tajvani vészhelyzet esetén.
A jelentés leszögezte, a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés szerepet játszhat a hagyományos fegyverekkel vívott háború eszkalálódásának megakadályozásában.
Kapcsolódó tartalom
Kína 1964-ben jelentette be „no first use” politikáját, miután sikeresen végrehajtotta első atomfegyver-kísérletét. Peking azóta is kitart e doktrína mellett, amelynek elsődleges célja, hogy elrettentsen más országokat attól, hogy nukleáris fegyvereket használjanak Kína ellen. India szintén elfogadta az első bevetés tilalmának politikáját.
Kínai katonák a vértanúk napjának alkalmából a Népi Hősök emlékművénél tartott ünnepségen. (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)A The Japan News szerint a kínai politika megváltoztatására irányuló felhívások több forrásból érkeztek. 2021 szeptemberében például egy korábbi magas rangú kínai kormánytisztviselő kijelentette, hogy „az első bevetést tiltó politikának nem kellene vonatkoznia az Egyesült Államokra”. Ugyanezen év júliusában egy videót is megosztottak az interneten, amelyben egy kínai katonai propagandista azt mondta, hogy „csak Japánt kellene kizárni a nukleáris fegyverek be nem vetésének politikájából”, egy tajvani „vészhelyzetre” tekintettel.
Kapcsolódó tartalom
A Kínai Kommunista Párt központi katonai bizottsága 2022 novemberében a már említett jelentést használta alapul a nemzet nukleáris arzenáljának modernizálásáról szóló vitákhoz. A bizottság azt állította, hogy a nukleáris robbanófejek számának jelentős növelése szükségtelen, ha az elsődleges bevetésükről szóló politika döntés nem változik.
A megbeszéléseken állítólag felmerült javaslat szerint a taktikai nukleáris fegyvereket megelőző jelleggel lehetne bevetni a Tajvan egyesítésére irányuló törekvéseket ellenző erők nagyobb katonai beavatkozása esetén.
Hszi, aki a bizottság elnöke és a kínai fegyveres erők főparancsnoka, azzal zárta a megbeszéléseket, hogy nincs szükség elhamarkodott döntések meghozatalára. A kínai elnök azonban állítólag további kutatásokat kért a javaslatokkal kapcsolatban.
A bizottság megerősítette, hogy Kína légi, tengeri és szárazföldi erőinek nukleáris csapásmérő képessége fejlesztésre szorul, amibe beletartozik a nukleáris meghajtású tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és a stratégiai bombázók fejlesztésének felgyorsítására is. A lap megjegyzi, ha egy nukleáris csapás fenyegetése miatt az Egyesült Államok tétovázna, hogy beavatkozzon, az egyértelműen a kínai hadseregnek kedvezne.
Amerikai katonai jelenlét Tajvan körül. Ide kattintva felnagyíthatja a hirado.hu térképét. Tajvan és a kontinentális Kína egyesítése a Hszi-kormányzat egyik legfőbb célkitűzése, az amerikai hadsereg beavatkozásának megakadályozása pedig fontos tényező lenne a cél eléréséhez szükséges sikeres tajvani invázióhoz. A kínai hadsereg ezért folytatja a „távol tartó” képességeinek fejlesztését, hogy elejét vegyék az amerikai katonai erők több irányú előrenyomulásának.
Kapcsolódó tartalom
Kína március 5-én bejelentett 2023-as védelmi költségvetésének növelése egyrészt beleillik a nemzetközi trendekbe, másrészt világossá teszi, hogy Peking lépéseket tesz annak érdekében, hogy biztosítsa a Tajvan lerohanásához szükséges képességeit.
Egyes kínai katonai tisztviselők szerint azonban Kína nem fogja egyhamar megváltoztatni a „no first use” politikáját, hiszen minden ilyen változtatás elkerülhetetlenül heves ellenállást váltana ki a nemzetközi közösségből. „Ennek a politikának az újragondolása nem lesz könnyű” – mondta el egy kínai katonai tisztviselő. Ugyanakkor a nemzetvédelmi egyetem jelentését referenciaanyagnak kell tekinteni – tette hozzá.
Ugyanez a tisztviselő nem volt túlságosan támogató Oroszország közelmúltbeli döntésével kapcsolatban, miszerint taktikai atomfegyvereket állomásoztat Fehéroroszországban.
„Bár nehéz kritizálni Oroszországot, Kína ellenzi a nukleáris fegyverek mindenfajta elterjedését”
– magyarázta.
Egy hétfői sajtótájékoztatón a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta:
„A jelenlegi körülmények között minden félnek arra kell összpontosítania, hogy diplomáciai erőfeszítéseket tegyen az ukrajnai válság békés rendezése érdekében, és együtt kell dolgoznia a deeszkaláció érdekében.”
Hszi Csin-ping kínai elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozójának ülésén az indonéziai Bali szigetén (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Bay Ismoyo)Feltételezhető, hogy a Hszi-kormányzat szorosan figyeli a nemzetközi közösség reakcióit, és óvatosan halad majd előre nukleáris fegyverkezési politikájának felülvizsgálatával – összegeznek a japánok.
Kapcsolódó tartalom
A teljes, angol nyelvű írást ide kattintva olvashatja el.