Mát Sanghajban a Kínai Kommunista Párt (KKP) Központi Bizottságának és a városi pártbizottságnak a képviselői fogadták, majd továbbutazott Nankingba. A látogatás magánjellegű, kíséretében kutatók, egyetemi hallgatók vannak, továbbá családtagjai is vele tartanak.
Ma Jing-csiu indulása előtt utalt rá, hogy
a vizittel a szárazföldi Kína és Tajvan közötti kapcsolatokat jellemző feszültséget szeretné csökkenteni.
A tajvani politikus várhatóan diákokkal fog találkozni, és második világháborús, valamint a Japánnal vívott háború és a kínai császárság végét jelentő 1911-es forradalom történelmi helyszíneire fog látogatni. Érinteni fogja Nanking, Vuhan, Csangsa és Csungking városokat, de a főváros nem szerepel a programban.
Kapcsolódó tartalom
Tajvan visszahívta hondurasi nagykövetét egy kínai látogatás miatt
Kína távozásra szólított fel egy amerikai rombolót a Dél-kínai-tengeren
Peking üdvözölte a látogatást, amely időben lefedi az április 5-i kínai halottak napját, a sírlesöprés ünnepét, amikor a kínaiak a temetőkben, emlékhelyeken felkeresik elhunyt hozzátartozóikat, őseiket.
„A fiatalok közötti eszmecserék erősítése új életerőt adhat a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlődéséhez”
– mondta korábban a kínai államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője, aki egyben az út támogatásáról biztosította Mát és delegációját.
Azt még nem tudni, hogy Ma Jing-csiu találkozni fog-e vezető kínai tisztségviselőkkel, ideértve Hszi Csin-ping pártfőtitkárt. Ma és Hszi 2015-ben találkozott Szingapúrban. Hivatalban lévő tajvani vezető és szárazföldi kínai vezető között ez volt az első személyes találkozó.
Ma Jing-csiu 2008-tól 2016-ig, vagyis két választást nyerve volt Tajvan első embere. Hivatali idejében közismerten jó kapcsolatot ápolt Pekinggel, s jelentős eredményeket ért el a kétoldalú gazdasági, civil és turisztikai kapcsolatok terén, de a politikai tárgyalásoktól elzárkózott. 2016-ban a függetlenségpárti Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje, Caj Jing-ven nyerte az elnökválasztást Tajvanon.
A kínai polgárháborút és a Kínai Népköztársaság 1949. októberi kikiáltását követően, 1949 decemberében a Kuomintang párti köztársasági kormány Tajvanra menekült, s a Kínai Köztársaság (Tajvan) azóta de facto független. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajvan képviselte Kínát.
Tajvannak ma 13 országgal van diplomáciai kapcsolata, többségük szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai állam; Európából egyedül a Vatikán ismeri el.
A Kínai Népköztársaság (KNK) területe részeként tekint a szigetre, s az a 182 ország is, amellyel diplomáciai kapcsolatot tart fenn, az „egy Kína” elv elismerésével elfogadja Peking fennhatóságát felette. Peking és a KKP egyik legfontosabb célja az ország békés újraegyesítése; a sziget függetlenségének esetleges kimondása esetére katonai beavatkozást helyezett kilátásba.
Kiemelt képünk: MTI/EPA