Miközben Ma Jing-csiu volt tajvani elnök hétfőn a Kínai Népköztársaságba, Sanghajba érkezett egy kínai körútra, Caj Jing-ven hivatalban lévő elnök ezen a héten nagyszabású amerikai útjára indul.
Kapcsolódó tartalom
Eddig meg nem erősített hírek szerint ráadásul Caj Jing-ven az Egyesült Államokban a képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval is találkozik.
Mindenesetre a tajvani elnök az USA-ba a menetrendje szerint biztosan ellátogat.
Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, Ma Jing-csiu indulása előtt utalt rá, hogy a vizittel a szárazföldi Kína és Tajvan közötti kapcsolatokat jellemző feszültséget szeretné csökkenteni.
„A fiatalok közötti eszmecserék erősítése új életerőt adhat a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlődéséhez” – mondta korábban a kínai államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője, aki egyben az út támogatásáról biztosította Ma Jing-csiut és delegációját.
A Nikkei Asia portál cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a látogatás több szempontból is jelentős.
Ma az első volt tajvani vezető, aki a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta Kínába látogat. A portál szerint kevesebb mint tíz hónappal a tajvani elnökválasztás előtt Peking fokozza a Tajpejre gyakorolt nyomást. Ma Jing-csiu jelenleg ellenzékben lévő pártja, a Kínai Nemzeti Párt pedig, amely az elmúlt két elnökválasztási versenyt elveszítette, a tavalyi helyi választásokon elsöprő győzelmet aratott.
A tajvani külpolitika mostanság sűrű, mondhatni nehéz napokat élt át. Korábban hírt adtunk arról, hogy
Honduras a napokban megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, és ezentúl a Kínai Népköztársaság kormányát ismeri el az egyetlen olyan legitim kormánynak, amely egész Kínát képviseli.
Kapcsolódó tartalom
A South China Morning Post hongkongi angol nyelvű napilap Honduras lépésével kapcsolatban arra emlékeztetett,
ez már a kilencedik ország „elismerés váltása” mióta Caj Jing-ven, Tajvan jelenlegi elnöke hivatalba lépett 2016-ban.
Mint ismert, a Kínai Népköztársaság területe részeként tekint a szigetre, s az a 182 ország – köztük az Egyesült Államok – is, amellyel diplomáciai kapcsolatot tart fenn, az egy Kína elv elismerésével elfogadja Peking fennhatóságát felette.
Tajvannak ma mindössze 13 országgal van diplomáciai kapcsolata, többségük szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai állam; Európából egyedül a Vatikán ismeri el.
Miért marakodnak ennyit Tajvanon a nagyhatalmak?
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a múltban több egyezményben is elismerte az egy Kína elvét − azaz azt, hogy Tajvan Kína tartománya −, és ígérte meg, hogy nem avatkozik bele az ázsiai hatalom belügyeibe, az elmúlt években egyre több amerikai fegyver érkezik a szigetre, valamint egyre több amerikai delegáció utazik Tajvanra.
A szigetet Kína sem akarja elengedni. Peking a Dél-kínai-tengeren mesterséges szigeteket épített, és katonai létesítményekkel erősítette meg azokat, hogy megszilárdítsa az ellenőrzést a stratégiai fontosságú vízi útvonal felett, és megfossza az amerikai haditengerészetet a szabad mozgás lehetőségétől.
Ezt pedig az Egyesült Államok nem véletlenül nem akarja. Egy korábbi cikkünkben rámutattunk, ha Kína uralná a Dél-kínai-tengert és Tajvant, akkor olyan vizek felett rendelkezne, amelyeken évente dollárbilliókban mérhető kereskedelem zajlik. Emellett a fejlett félvezetők szállítása felett is őrködne, fenyegetné az Egyesült Államok szövetségeseinek, például Japánnak a biztonságát, és mindez megkérdőjelezné az amerikai elsőbbséget a világ egy olyan részén, amelyet a II. világháború vége óta az Egyesült Államok ural.