Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin találkozója nagy hullámokat vert az Európai Unió döntéshozóinak körében. A megváltozott hozzáállást mi sem szemlélteti jobban, mint hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök csütörtökön jelentette be, jövő héten Pekingbe repül tárgyalni, Emmanuel Macron francia elnök pedig április 4-én követi őt egy meglehetősen hosszúra tervezett utazás keretein belül.
Az aggodalom igencsak megnőtt Peking és Moszkva szövetségének megerősödése miatt. A Politico szerint Brüsszelben a francia elnök sürgette kollégáit, hogy növeljék meg erőfeszítéseiket annak megakadályozására, hogy Kína fokozza támogatását Oroszország irányába.
„A francia elnök hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk az oroszok Kína általi támogatását, aminek következtében Oroszország elérhetné céljait a háborúban”
– jelentette ki egy uniós tisztviselő.
Kapcsolódó tartalom
Sokan úgy számolnak, hogy Kína és Oroszország szorosabb partnersége elvezethet oda, hogy az ukrajnai háború egy, a NATO-tagországok, valamint a „Peking–Moszkva-tengely” közötti konfliktussá eszkalálódik. Aztán ott van a Peking és Washington közötti katonai összecsapás fenyegető veszélye is Tajvan miatt, amelyet nyugati elemzők szerint egyre inkább fenyeget a kínai erők inváziója – írja a brüsszeli lap.
A lap kiemeli, hogy még katonai eszkaláció nélkül is nő a feszültség Kína és a Nyugat között a biztonság és a kereskedelem terén. Az elmúlt hetekben több európai kormány is korlátozásokkal sújtotta a kínai tulajdonú TikTok videómegosztó médiavállalatot, mivel aggódnak amiatt, hogy Peking technológiai dominanciája biztonsági kockázatot jelent a Nyugatra nézve.
Kapcsolódó tartalom
Ráadásul az EU-s vezetők terveket készítettek arra vonatkozóan, hogyan lehet csökkenteni a függőséget Kínától olyan kritikus nyersanyagok tekintetében, mint például az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges lítium.
Egyfajta félelem is kialakult az európai politikusok körében. Krisjanis Karins lett államfő azt mondta, a moszkvai találkozó ébresztőt kell hogy fújjon Európa számára, mivel szerinte megmegmutatta azt, hogy „Kína nem a közvetítő szerepét tölti be, nyíltan Oroszország oldalára áll, és ez mindannyiunk számára nehézséget jelent”. Karins hozzátette, hogy a két ország kapcsolatában Pekingé a vezető szerep, de továbbra sem világos, hogy ezt a kapcsolatot merre kívánja „továbbvinni”.
Gitanas Nauseda litván elnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szintén aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Kína konkrét támogatást nyújthat Oroszország számára.
Kapcsolódó tartalom
A valódi kérdés ugyanakkor az, hogy az Európai Uniónak új megközelítést kellene-e alkalmaznia Kínával szemben. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a Pekinggel való kapcsolatok építésére szólított fel, véleménye szerint „közelebb kell hozni” a kínaiakat.
„Kína nem tökéletes, de egy nap szükségünk lehet rá”
– mondta egy uniós tisztviselő. Hozzátette: „Több tagállam is osztja ezt az értékelést.”
A francia elnök diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne csütörtökön tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel. „Kína elvárja, hogy Franciaország és más európai országok szerepet vállaljanak a politikai megoldásra való törekvésben” – fogalmazott a beszámolók szerint Vang.
Hszi Csin-ping e heti moszkvai útja során nem tett nyilvános ígéretet Oroszország katonai támogatására – szögezi le a Politico. Amerikai tisztviselők azonban továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy Peking hajlandó segítséget nyújtani Moszkvának ay ukrán háborúban. Sajtóinformációk szerint kínai vállalatok ezer támadófegyvert és más, katonai célokra felhasználható felszerelést küldtek Oroszországnak.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő (fotó: Lintao Zhang/Getty Images).