Az orosz erők naponta 20 ezer tüzérségi lövedéket használnak el az ukrajnai harcokban. Az ukrán hadsereg ezzel szemben 7 ezret vet be. A NATO főtitkára egy lapinterjúban elismerte, hogy ez a mennyiség jóval több, mint amennyit az európai gyárak gyártani tudnak.
Kapcsolódó tartalom
Az Ukrajnának szánt közös uniós lőszervásárlás volt a kiemelt témája a pénteken befejeződött unió-csúcsnak, amelyről Orbán Viktor facebook oldalára került ki egy videó. A miniszterelnök a közösségi oldalain értékelte az unió állam- és kormányfőinek két napos tanácskozását.
Magyarország részt vesz a közös európai lőszerbeszerzésben, de a ránk eső rész Magyarországon marad és nem kerül a háborúba – erről a kormányszóvivő beszélt. Szentkirályi Alexandra szerint a kormány a kezdetek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a tűzszünet és a béke a legfontosabb cél, és nem fér bele semmi olyan lépés, amely a háború irányába vezet.
„Tehát ebben részt veszünk, de nagyon fontos, hogy mi ezeket kizárólag a Magyar Honvédség számára vesszük meg. Ha majd részt veszünk ebben a beszerzésben, nem adjuk tovább sem Ukrajnának, sem bármelyik másik, harmadik országnak. Tehát ezekből a lőszerekből, amiket magyar részre vásárolhatunk ebben a beszerzésben, ebből nem kerül a háborúba majd” – mondta.
A tagállamok vezetői úgy döntöttek, hogy 1+1 milliárd euró értékben vásárolnak tüzérségi lőszereket, amikkel Ukrajna további támogatása mellett a kieső készleteit pótolják. Kijev így egy év alatt, egymillió darab 155 milliméteres tüzérségi lőszert kap.
Európa továbbra is azon dolgozik, hogy hogyan lehet támogatni fegyverrel Ukrajnát, ezzel támogatva a háborút, de senki nem beszél a békéről – mondta Pócza István. A Batthyány Lajos Alapítvány programvezetője úgy látja, hogy a mostani kétmilliárd eurós keret sem lesz elég, mert Kijev egyre többet követel Európától. „Ahogy látszódni fog, hogy tényleg fogy a lőszer, akkor úgy fognak a különböző tagországok fellépni annak érdekében, hogy minél több és több lőszert, meg különböző eszközöket szállítsanak” – mondta.
Sokakat meglepetésként ért, hogy az unió közös lőszervásárlásba kezd, mert az EU alapvetően nem egy katonapolitikai és biztonságpolitikai együttműködés – erről már Gálik Zoltán beszél az M1-en. Az egyetemi doncens ennek kapcsán szólt arról, hogy a jelenlegi 1+1 milliárd eurós közös keretet 2027-ig 3,5 milliárd euróra lehetne növelni.
„Nagyon sokat szoktuk mondani, hogy az Európai Unió egy szabályozó rendszer, hát, ezen most már nagyon szépen látszik, és hogy ha beszélgetünk a többi európai csúcson elhangzott kezdeményezésről is, hogy egyre nagyobb költő is az európai integráció” – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Az úniós szankciós csomagokról azt mondta: azok érvényességét meghosszabbítja az EU, bár a büntetőintézkedések több elemzés szerint is alulmúlták a várakozásokat.