Aktuális

A köztársasági elnök kiírta a választások időpontját

Uniós csúcs: még az orosz–ukrán háborút is háttérbe szorítja a német hátraarc

| Szerző: hirado.hu
A második ülésnappal folytatódik ma az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. A tegnapi nap legfontosabb témája a lőszerbeszerzés volt. Magyarország érdekelt a védelmi képességek fejlesztésében, ezért csatlakozik a közös beszerzéshez, de nem küld lőszereket Ukrajnába – mondta a kormányszóvivő. Közben az uniós csúcson úgy tűnik még az orosz–ukrán háborút is háttérbe szorította Németország meghátrálása: a berlini kormány ugyanis mégsem tiltaná be 2035-től a belső égésű motorokat az Európai Unióban.

Frissítés: időközben véget ért az uniós csúcs, Orbán Viktor bejelentését a tanácskozással kapcsolatban itt olvashatja.

Kapcsolódó tartalom

Egymillió darab 155 milliméteres tüzérségi lőszer egy év alatt Ukrajnának. Lényegében ebben állapodtak meg az unió állam- és kormányfői tegnap a brüsszeli uniós csúcson. A tagállamok így 1+1 milliárd euró értékben vásárolnak tüzérségi lőszereket, amikkel Ukrajna további támogatása mellett a tagállamok kieső készleteit pótolják.

Kapcsolódó tartalom

Magyarország részt vesz a közös európai lőszerbeszerzésben, de a ránk eső rész Magyarországon marad és nem kerül a háborúba – erről a kormányszóvivő beszélt.

Szentkirályi Alexandra szerint a kormány a kezdetek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a tűzszünet és a béke a legfontosabb cél, és ebbe nem fér bele semmilyen olyan lépés, amely a háború irányába vezet.

„Tehát ebben részt veszünk, viszont nagyon fontos, hogy mi ezeket kizárólag a Magyar Honvédség számára vesszük meg, ha majd részt veszünk ebben a beszerzésben, nem adjuk tovább sem Ukrajnának, sem bármely másik harmadik országnak. Tehát ezekből a lőszerekből, amiket magyar részre vásárolhatunk ebben a beszerzésben, ebből nem kerül a háborúba” – mondta Szentkirályi Alexandra.

Sajtóhírek szerint azonban ez a kétmilliárd eurós keret is kevésnek bizonyulhat. Az Európai Bizottság elismerte:

elképzelhető, hogy ha megnövelnék a keretet újabb 3,5 milliárd euróval, még akkor sem tudnák kielégíteni az ukrán igényeket.

A megállapodás nem automatikus, tehát a tagállamoknak nem kötelező Ukrajnának adni ezeket a lőszereket – fogalmazott az M1-nek Nagy Ervin elemző. Szerinte a közös lőszerbeszerzés a közös vakcinabeszerzéshez hasonlít, amelyről utólag kiderült, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sms-ben tárgyalhatott róla a Pfizerrel.

Kapcsolódó tartalom

„Kicsit hasonlít ez ahhoz, mint amikor a koronavírus-járvány idejében kapott egy ilyen felhatalmazást az EB, hogy a vakcinák esetében közösen lépjen fel vagy egy közös érdek szerint lépjen fel. Azzal nem olyan jól sáfárkodtak, emlékszünk rá, hogy ebből botrány lett, hát bízunk abban, hogy ebben nem lesz ilyen helyzet” – mondta Nagy Ervin politológus.

A kétnapos uniós csúcson már a 11. szankciós csomag terve is felmerült.

A tagállami vezetők felszólították az EB, hogy sürgősen fokozza az európai és nemzetközi szankciók hatékonyságát, és vizsgálja meg, hogyan lehetne megakadályozni, hogy Oroszország harmadik országokon keresztül kijátssza a szankciókat.

Ám úgy tűnik, még az orosz–ukrán háborút is háttérbe szorította Németország nagy hátraarca. Berlin ugyanis – több más tagállammal együtt – kifarolna abból a tavalyi megállapodásból, amely értelmében 2035 után az EU-n belül nem helyezhetnének üzembe új belső égésű motorral hajtott autókat és teherautókat. A Politico szerint Németország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Olaszország és Szlovákia is úgy véli: az elektromos autók piacán jelenleg Kína dominál, így ha az európai autóipar nem tudja utolérni az ázsiai országot, akkor a jövőben az EU újabb kínai technológiával szemben válhat kitetté.

Kiemelt kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még