A francia Szent Márton-szigetnél az óceán kékjét teljesen megváltoztatta a vízen övszerűen lebegő barnamoszat. Nehéz olyan partszakaszt találni, amelyik nem érintett. A hínár a házak előtt rothad, és nemcsak a tájképet rontja el, záptojáshoz hasonló émelyítő gázt bocsát ki, amely nemcsak elviselhetetlen szagú, de légzőszervi megbetegedést is okozhat.

„A torkodig hatol, csípi a szemed. Kellemetlen, legszívesebben hánynál” – panaszkodott a vendéglátásból élő asszony, aki arról is beszélt, hogy több háztartási gépe tönkrement a kénhidrogén-gáz okozta oxidáció miatt.

A Franciaországhoz tartozó karibi szigeten az emberek próbálják tisztítani a tengerpartot, a hatóságok egy hosszú gáttal igyekeznek távol tartani a strandoktól a moszatot, amely rengeteg kárt okoz a turizmusból élő vállalkozóknak. Nemcsak a foglalások száma esett vissza, az eladó ingatlanok értéke is csökkent.

„Egy ilyen típusú ház 300 000–350 000 eurót érne. A szargasszum megjelenésével nehéz eladni ezeket az ingatlanokat” – mondta egy ingatlanügynök.

A hínár a nyílt óceánon úszik, és – más tengeri moszatoktól eltérően – a víz felszínén szaporodik. Szakemberek szerint jelenléte a nyílt vizeken hasznos, mert életteret és táplálékforrást jelent a mélytengeri halaknak, a vízimadaraknak és a teknősöknek is. A sekélyvízi állatok számára azonban végzetes lehet, mivel befedi a víz felszínét és eltakarja előlük a napfényt, valamint elszívja az oxigént. A bomló szargasszum elnyomhatja a korallzátonyokat is, a tengeri emlősök és teknősök pedig gyakran megfulladnak, amikor belegabalyodnak az algába.

A mintegy 8000 kilométeres kiterjedésű biomasszát az áramlatok a Szargasszó-tenger felől most Amerika partjaihoz sodorják.

Ez nem új jelenség, a korábbi években is előfordult már, de a tudósok most azt vették észre, hogy idén a szokásosnál korábban alakult ki, és megduplázódott a mérete.

„Idén jóval több a szargasszummoszat az Atlanti-óceánon, mint a korábbi években, de azt nem tudjuk biztosan, ez miért van így. Talán az éghajlatváltozás is közrejátszik – melegebb vízben az algák is gyorsabban nőnek. És feltételezzük, hogy a folyókból jóval több tápanyag került az óceánba, mint a korábbi években a fokozott műtrágyahasználat miatt. Ez is okozhatja a jelenséget” – nyilatkozta Mike Parsons, a Folrida Gulf Coast Egyetem tengertudományok professzora.

Az algaburjánzást 2011-ben kezdték megfigyelni először, az okot azóta is találgatják. Egyes elméletek szerint az óceán hőmérsékletének emelkedése és az áramlatok megváltozása a probléma forrása, mások a vízbe kerülő szennyező anyagokat hibáztatják a jelenségért.

Kiemelt kép: Wikipédia