„Jelenleg azt tudjuk, hogy az ukrán hadsereg havonta 40–50 ezer darabot használ el a 155 milliméteres lőszerből. Tehát az unió által felajánlott egymillió darab lőszer mennyiségben elegendő lenne egy évre” – mondta a szakértő, aki azonban arra is rámutatott, hogy a vállalás teljesítésének komoly akadálya van, mégpedig, hogy mind Európa, mind az Egyesült Államok szűkölködik a gyártókapacitásban. Horváth József emlékeztetett:
a nyugati országok korábban vagy minimalizálták ezen lőszerek gyártását, vagy teljesen megszüntették azt. Pedig az ukrajnai háború példája is mutatja, hogy a klasszikus tüzérséget még mindig nem lehet leírni.
A gyártási kapacitások szűkössége mellett alapanyagból is hiány van. A szakértő kiemelte, hogy lőport például vásárolhatna az EU Kínától is, de az ellátási láncokban fennakadások vannak. „Pénzből nem lesz lőszer varázsütésre” – fogalmazott.
Kapcsolódó tartalom
A drágulás is jelentős
A meglévő fizikai akadályok mellett tovább nehezíti az európai vállalás teljesítését, hogy a háború kitörésével ismét felpörgött a fegyverüzlet. Horváth József hangsúlyozta, hogy a felfutó kereslet drágulást eredményezett, melynek köszönhetően egyetlen darab 155 milliméteres lőszer 4 ezer dollárba kerül.
Az ukrán hadsereg egyetlen ütegből napi szinten több száz millió forintnak megfelelő lőszert lő ki. Ezzel szemben Oroszországnak lehet ugyan, hogy kevesebb high-tech fegyvere van, de a klasszikus tüzérségi lőszerből hatalmas tartalékokkal rendelkezik még a szovjet időkből
– fejtette ki.
A szakértő úgy látja, hogy Oroszország jelenleg egy anyagháborút is folytat Ukrajna ellen. „Emberállomány és lőszer vonatkozásában egyaránt fölényben vannak, ezért az ukrán erők kifárasztására és elfogyasztására törekednek” – fogalmazott. Az ukrán hadsereg korlátozott lehetőségei kapcsán pedig azt is felidézte, hogy Petr Pavel cseh elnök is úgy fogalmazott egy interjúban a múlt héten, hogy Ukrajnának már csak egyetlen lehetősége maradt, hogy sikeresen ellentámadást hajtson végre az oroszokkal szemben, máskülönben nagyon nehéz lesz megalapozni egy következő műveletet.
Az orosz elnök túlzása
Lapunk annak kapcsán is kérdezte a biztonságpolitikai szakértőt, hogy az elmúlt napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy az Egyesült Királyság nukleáris fegyvert küld az ukrán hadseregnek. Mint ismert, az Egyesült Királyság szegényített urániumot tartalmazó páncéltörő lövedéket is küld Ukrajnának a Challenger 2-es harckocsik mellé. Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz úgy fogalmazott, hogy „Oroszország kénytelen lesz reagálni, ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.
Kapcsolódó tartalom
Horváth József azonban elmondta, hogy az orosz elnök kijelentése inkább a két fél közötti, a médiában is zajló háború része.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása az urániummal kapcsolatban költői túlzásnak tekinthető – fogalmazott, majd elmagyarázta: minden ilyen lőszer vagy eszköz sugároz bizonyos mértékig, ami akkor okoz sugárfertőzést, ha az ember közvetlenül érintkezik vele. Ennek azonban semmi köze a piszkos atombombához, amely meghatározott területen sugárzással pusztít.
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az iraki háborúban is bevetettek ilyen lőszereket, az ENSZ pedig később kimutatta, hogy az érintett területeken valóban nagyobb arányban fordultak elő rákos megbetegedések.
Kiemelt kép: Horváth József Fotó: Hirado.hu/ Horváth Péter Gyula