„Az Európai Unió függése az orosz gáztól és olajtól mára a múlté” – közölte még március elején Ursula von der Leyen Berlinben. Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: Moszkvának nem sikerült megtörnie az uniós egységet az energiahordozók exportjának csökkentésével.
Kapcsolódó tartalom
A bizottság elnöke által emlegetett függetlenséget azonban elsősorban az orosz nyersolajra és a finomított olajtermékek szankcionálásával akarták elérni. Néhány ország – köztük Magyarország – kivételével ugyanis a tagállamok nem importálhatnak ilyen energiahordozókat Oroszországból.
Kapcsolódó tartalom
Csakhogy Ursula von der Leyen szavaival ellentétben az orosz olaj most is megtalálja az utat az EU-ba. A Politico ír arról, hogy az orosz szénhidrogének jelentős mennyiségben kerülik meg a szankciókat és továbbra is befolynak az európai piacra.
Törökország olajfinomítói is dübörögnek
Elemzők szerint a szankciók óta az EU országai közvetítőkön keresztül használják ki az olajpiac kiskapuit. Bevett gyakorlat ugyanis, hogy a különböző olajfajtákat a kereskedők összekeverik, mert így nehezebb beazonosítani a származásukat. És hiába van a szállítmányban orosz olaj, a vegyítés után már nem vonatkoznak rá a szankciók.
Kapcsolódó tartalom
Tavaly voltak olyan hónapok, amikor Azerbajdzsán 200 ezer hordóval több olajat exportált Európába, mint amennyit kitermelt. Hogy lehet ez? – vetette fel a kérdést Francois Xavier Bellamy. A francia EP-képviselő szerint erős a gyanú, hogy a szankciók megkerüléséről lehet szó.
Ahogy Törökország olajfinomítói is dübörögnek, ugyanis tavaly megduplázták az orosz importot. Különböző olajtermékekké finomítják az orosz olajat, amelyre onnantól kezdve török termékként semmiféle szankció sem vonatkozik.
Egy szűk réteg jól jár a háborúval
Elemzők szerint ráadásul Moszkvától Kína és India elképesztő mennyiségű olajat vásárol, amit egy olyan rejtélyes, több száz tankerhajóból álló flotta szállít a célállomásra, amelyek mögött hongkongi és dubaji fedőcégek állnak.
Kapcsolódó tartalom
Semmit sem érnek az Európai Unió olajszankciói, ugyanis Moszkva továbbra is el tudja adni az olajat – erről a Magyar Nemzet cikkezett. Szakértőkre hivatkozva a lap úgy fogalmaz: az embargó hatása egyedül a szállítási költségekben jelenhet meg, ugyanis a közvetítők többe kerülnek, mintha hivatalos úton menne a kereskedelem.
Kapcsolódó tartalom
A szankciók miatt a nagy multinacionális olajvállalatok nyereségi rekordokat döntögetnek, az LNG-kereskedők profitja meredeken emelkedik, ezek a háború nyertesei a fegyvergyárak mellett – hívta fel a figyelmet a Századvég elemzője a Kossuth Rádióban. Hortay Olivér szerint közben az Európai Unió az egyik legnagyobb károsultja a szankcióknak és a háborúnak.
Kapcsolódó tartalom
„A háború, a szankciók és tág értelemben az egyre mélyülő kereskedelmi konfliktus a Nyugat és a Kelet között némi leegyszerűsítéssel fogalmazva – azokat az értékláncokat, amelyek az elmúlt évtizedekben organikusan alakultak, azokat a kereskedelmi kapcsolatokat egyre jobban szétszakítja, töredezetté teszi” – mondta Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
Az elemző kiemelte: csak az energetikai problémák kezelésére már csaknem 1000 milliárd eurót (kb. 386 ezer milliárd forint) költött az Európai Unió.
Kiemelt kép forrása: hirado.hu