Győri Enikő a Növekedés.hu oldalon megjelenő írásában emlékeztetett rá, hogy Európa mostanában külső kényszer hatására cselekszik: a Covid felgyorsította a digitális átállást, Putyin agressziója az energiaforrások, útvonalak diverzifikációját, a versenyképességi hadüzenet pedig a közelmúltban az USA-ból érkezett.
Magyar érdeket sújtó törvény
Felidézte, hogy tavaly fogadták el a tengerentúlon az inflációcsökkentési törvényt, mely 369 milliárd dollár támogatást helyezett kilátásba az Egyesült Államokban a megújuló energiába és a tiszta technológiákba befektető cégeknek.
Azóta 90 milliárd dollár zöldberuházás történt az USA-ban. Míg az Amerikával szabadkereskedelmet folytató országok vállalatai is részesülhetnek ebből a forrásból, addig Európa és Japán ilyen egyezmény hiányában kimarad a kedvezményezetti körből.
A képviselő kifejtette, hogy a törvény azt is előírja, hogy a termék hány százalékának kell Amerikából származnia, s egy elektromos autó akkumulátora akkora érték, hogy ha az Európából származik és beépítik Amerikában egy autóba, már nem felel meg a követelménynek. A politikus szerint a törvény magyar érdeket sújt, hisz Németország mellett nálunk épül Európában a legtöbb akkutermelői kapacitás.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a Világgazdasági Fórum találkozóján Davosban 2023. január 17-én (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron)Brüsszel először még üdvözölte, hogy az USA is hathatósan tesz a klímavédelemért, majd januárban Davosban Ursula von der Leyen négy pontban fektette le Európa válaszát, amelyet később Green Deal ipari tervnek kereszteltek.
Kapcsolódó tartalom
Azóta sorra látnak napvilágot a vonatkozó európai jogszabályok, az állami támogatási keretrendszer felülvizsgálatától a tiszta ipar és a kritikus nyersanyag törvénytervezetein keresztül a hosszú távú versenyképesség koncepciójáig.
Kapcsolódó tartalom
A jogszabálytervezet szerint az EU éves nyersanyag-keresletének legalább 10 százalékát az unió területén kell kitermelnie (jelenleg ez 3 százalék), a kereslet legalább 40 százalékát pedig az unió területén kell feldolgozni (jelenleg ez mintegy 10 százalék). A kereslet legalább 15 százalékát újrahasznosításból kell fedezni, illetve az egyes stratégiai nyersanyagok éves uniós keresletének legfeljebb 65 százaléka származhat egy harmadik országból.
A politikus rámutatott, hogy 15 éve senki nem készített geológiai feltárást, mit is rejt Európa földjének mélye, vajon mennyire megalapozottak ezek a számok? – vetette fel a kérdést a képviselő, aki emlékeztetett rá, hogy a bizottság elnöke március 10-én Washingtonban tárgyalt Joe Biden elnökkel, ahol arról is megállapodtak, hogy a G7-ek révén az USA és az EU több állami és magánfinanszírozást fog biztosítani a minőségi éghajlat- és energiabiztonsági beruházásokhoz a fejlődő országokban. Továbbá Ukrajnának mindent meg kell adni, amire szüksége van, Kínával szemben pedig minden téren fel kell lépni.
Kapcsolódó tartalom
A kormánypárti képviselő rávilágított, hogy az összamerikai érdek nem egyezik meg az unió érdekeivel, hiszen két éve már Kína az unió legfontosabb kereskedelmi partnere. Ellátórendszerünkben nélkülözhetetlen szerepet tölt be, a lítiumtól a napelemeken át rengeteg alapanyag behozataláig (első számú import partnerünk), s közben a harmadik legfontosabb exportpiacunk. A függést és a kiszolgáltatottságot persze csökkenteni kell, de ez nem fog egyik napról a másikra menni.
Kapcsolódó tartalom
Von der Leyen az amerikai érdekeket mozdította elő
„A Von der Leyen által Washingtonban kialkudottakban nem látom, hogy Európa érdekérvényesítése terén előrébb lennénk. Sőt, úgy érzem, minden kompenzáció nélkül az amerikai érdekeket mozdította elő. Biztos vagyok benne, több tagállamtól elhangzik majd a kérdés, milyen mandátum alapján járt el Washingtonban a bizottság elnök asszonya, s biztos, hogy az európai érdekeket képviselte-e” – mutatott rá a Fidesz EP-képviselője a Növekedés.hu oldalon megjelent írásában, amelyben kiemelte, hogy az európai válasz, a New Deal (új egyezmény) ipari terv nem lesz elég ahhoz, hogy itt marasztalja vagy ide csábítsa a tiszta technológiai beruházásokat.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelte, hogy egy átfogó friss felmérés szerint a cégek 90 százaléka úgy véli, az EU ma kevésbé vonzó üzleti környezetet kínál, mint három évvel ezelőtt. Német értékelés szerint az uniós szabályok 550 millió euró extra terhet rónak a cégekre. Az IRA ellenlépéseit úgy kellene megvalósítani, hogy az minden tagállam, kicsik és nagyok, gazdagok és kevésbé tehetősek érdekét is szolgálja. Erről szólna ugyanis az egységes piac.
De ha sikerülne azonosítani az európai érdeket, első lépésnek már az sem volna rossz
– szögezte le a politikus, aki hangsúlyozta, hogy az értékközösség és szövetséges viszony Amerikával nem feltétlenül jelent azonos gazdasági érdeket is.
Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Pool/UPI/Bonnis Cash