Az első pilóta nélküli járműveket Nagy-Britanniában és az USA-ban fejlesztették ki még az első világháború ideje alatt. A britek az Aerial Target nevű, kis méretű, rádióvezérlésű repülőgépet 1917 márciusában tesztelték először, míg a Kettering Bug néven ismert amerikai „légi torpedó” 1918 októberében emelkedett először a levegőbe.
A brit királyi légierő egy korai pilóta nélküli repülőgépe, melyet 1925-ben fejlesztettek ki (Forrás: Wikipédia)Bár mindkettő ígéretesnek bizonyult a repülési tesztek alapján, végül egyiket sem vetették be.
A két háború közötti időszakban folytatódott a pilóta nélküli repülőgépek fejlesztése és tesztelése. A britek 1935-ben számos rádióvezérlésű repülőgépet gyártottak, amelyeket kiképzéseken célpontként használtak. Vannak, akik szerint a drón kifejezést is ekkor kezdték el használni. Alább a királyi tüzérség által használt megfigyelő drónrendszer egyik drónja látható egy 1962 májusában készült felvételen.
Pilóta nélküli repülőeszközöket először a vietnami háborúban vetettek be nagyobb mennyiségben.
Felhasználták egyebek mellett rakétaindítóként rögzített célpontok ellen, valamint röplapok ledobásához is.
Ezután más országok is elkezdték felfedezni a technológiában rejlő lehetőségeket. Az 1980-as és 1990-es években a technológiai fejlődésnek köszönhetően a drónok mérete jelentősen csökkent, ekkor készültek a mai is használt harci drónok elődei is, kezdetben felderítési célokkal, de egyesek már fegyverzetet is hordoztak.
Az orosz–ukrán háború az első olyan kiterjedt konfliktus, melyben a drónok már kiemelt szerepet kapnak, egyértelműen megjelentek a hadseregek eszköztárában.
Csak az elmúlt napokban több drónnal végrehajtott akciót is láthattunk mindkét fél részéről. Az ukrán védelmi minisztérium állítása szerint a Krím félsziget északi részén fekvő Dzsankojban hétfőn történt robbanás orosz Kalibr cirkálórakétákat semmisített meg. Szerdán hajnalban pedig hárman meghaltak és heten megsérültek Kijev megyében, ahol az oroszok végeztek dróncsapásokat. Orosz tisztviselők legalább hat olyan incidensről számoltak be, amelyek során drónokat lőttek le vagy hajtottak végre támadást az ország területén az utóbbi időben, az Ukrajnát ért dróntámadások pedig mindennaposak.
Számos szakértő felhívta már a figyelmet a háború kitörése óta a drónhadviselés megkerülhetetlen szerepéről a konfliktusban. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint például az „olcsóság forradalmának” is nevezhetnénk azt, hogy „olcsó és primitív” drónokkal hajtanak végre igen jelentős csapásokat infrastrukturális létesítmények ellen.
Végső soron a drónhadviselés döntő módon alakítja át a háború arculatát
– véli Castel.
Kapcsolódó tartalom
A hírekben eddig főként az oroszok által használt iráni „kamikazedrón” kapott nagyobb szerepet, mely azért különleges, mert kis súlya ellenére nagy pusztításra képes, és a radarok számára is igencsak nehézkesen érzékelhető. A Shahed–136-ost sokan repülő mopednek is hívják, ugyanis meglehetősen alacsonyan és lassan repül, hangja pedig egy motorhoz hasonlít leginkább. Ami nem is csoda, hiszen a gyilkos eszközt egy benzinmotor hajtja – akár több ezer kilométeren keresztül –, és irányításában sincs semmi 21. századi, épp ez adja rendkívüli olcsóságát.
Az ukrán légvédelem többnyire gépfegyverekkel, hordozható légvédelmi rakétákkal és elektronikus zavaró eszközökkel próbálja kiiktatni a drónokat, azonban amikor nagy számban küldik ki őket az oroszok, akkor ez meglehetősen nehéz feladatnak bizonyul. Ahogy a lenti videó is bizonyítja, olykor azért sikerül.
Ott van továbbá a saját fejlesztésű Orlan–10-es orosz felderítő drón, amely lézeres célmegjelölő segítségével irányítja az Ukrajnára kilőtt tüzérségi lövedékek nagy részét.
Ukrajna a háború elején komoly sikereket ért el a török gyártmányú Bayraktar TB–2 drónokkal. A török védelmi ipar slágerterméke körülbelül akkora, mint egy kis repülőgép: hossza 6,5 méter, szárnyfesztávolsága 12 méter. Az eszköz több mint 24 órán keresztül képes a levegőben maradni, fedélzetén több tucat kamera van, és lézerirányítású bombákkal lehet felfegyverezni. Olcsónak ugyanakkor nem nevezhető, egy darab ilyen drón ára akár a 2 millió dollárt (mintegy 700 millió forint) is elérheti. Igaz, felhasználása különbözik a kamikazedrónoktól, főként felderítésre és célzott csapásmérésre alkalmas, ami után nem semmisül meg, hanem visszatér bázisára. A Bayraktar az az eszköz, mely nem csupán az ukrán, de az orosz haderőnek is viszonylag nagy számban áll rendelkezésre.
Bayraktar TB–2 (Fotó: EPA/Yuri Kochetov)Az ukrán haderőnek is vannak természetesen – szövetségeseitől kapott – kamikázedrónjai, például az amerikaiak által biztosított Switchblade 300-as és 600-as drón, melyek a legmodernebb típusok közé tartoznak. A Switchblade kicsi, könnyen szállítható, de rendkívüli pontosság jellemzi, segítségével irányítója (operátora) biztonságos távolságból képes kiiktatni akár egy ellenséges harckocsit, vagy nagyobb járművet.
Kapcsolódó tartalom
Ugyanakkor nem csupán harcászati célra tervezett és gyártott drónok használhatók harci eszközként.
A védekező ukrán erők egyre gyakrabban alkalmaznak egészen kis méretű, kereskedelmi forgalomban is kapható modelleket, mint például a kínai gyártmányú DJI Mavic 3.
A DJI világelső a szabadidős, professzionális és vállalati drónok gyártásában, és a több mint 30 millió dolláros globális piac 70 százalékát uralja. A kevesebb mint egymillió forintért beszerezhető drón felderítő feladatokat lát el, de robbanószerekkel felszerelve akár önmegsemmisítő eszközként is működhet, ahogy arra az elmúlt időszakban számtalan példát láthattunk.
(Érdekes, hogy az amerikai kormányzat konfliktusba keveredett a DJI céggel, amiért az nagy számban szállít termékeiből Oroszországnak. Az ellentét viszont nem most robbant ki, az amerikai kereskedelmi minisztérium már 2020-ban feketelistára tette a vállalatot, melyet akkor kémkedéssel vádoltak, majd 2021-ben gyakorlatilag ellehetetlenítették eladásait az USA területén.)
Ukrajna közölte, hogy 2023-ban közel 550 millió dollárt (190 milliárd forint) fog drónbeszerzésre költeni, és további drónos támadó egységeket hoz létre fegyveres erőin belül. Az ukrán kormány egy ideje azon dolgozik, hogy egyszerűsítse a hadsereg által használt drónok beszerzésének folyamatát. „A kormány jóváhagyta a drónok gyorsított beszerzését” – írta a múlt hónapban Facebook-oldalán Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, aki egyben az ország digitális átalakulásért felelős minisztere is.
Sajtóhírek szerint Ukrajna drónflottája a háború kezdete óta tízszeresére nőtt, köszönhetően a külföldi felajánlásoknak és a hazai gyártás felpörgetésének. „Nehéz előnyben lenni Oroszországgal szemben a létszám és a fegyverek tekintetében. (…) Ezért az egyetlen út az, hogy technológiai előnyt teremtsünk velük szemben. De a technológia csak akkor tudja megteremteni a különbséget, ha az időben áll rendelkezésre” – fogalmazott Fedorov.
Az ambiciózus célok elérésében segíthet, hogy egy szerény észak-ukrajnai ipari parkban két korábbi Microsoft-vezető és egy mérnökcsapat olyan katonai drónokat gyárt, amelyek nagy távolságokat képesek megtenni és nagy hasznos terhet szállítani.
Az AeroDrone nevű cég a háború előtt mezőgazdasági drónokat gyártott, most viszont az ukrán fegyveres erőknek készít olyan pilóta nélküli eszközöket, amelyek akár 300 kilogrammot is képesek szállítani, vagy akár több ezer kilométert is képesek repülni
– írja a Reuters.
A Magyar Honvédség is igyekszik kiaknázni a drónhadviselésben rejlő lehetőségeket.
„Az elmúlt időszak konfliktusai rávilágítottak arra, hogy a pusztán katonai célra tervezett és a létrehozott drónok mellett milyen széleskörűen lehet alkalmazni a jelenleg piacon lévő civil drónokat, új típusú megközelítéssel az élet mennyi területén lehet ezeket hasznosítani, és milyen károkat tudnak okozni. Azt gondolom – amellett, hogy magával a technológiával foglalkozunk – mindenféleképpen foglalkozni kell azzal, hogy a már meglévő technológiákat milyen innovatív, új megoldásokkal tudjuk alkalmazni a haderőn belül, akár védelemre, akár támadó funkcióra”
– fejtette ki Sándor Zsolt altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese.
Sajtóhírek szerint Magyarország a német Rheinmetall vállalat HERO-dróncsaládjának tagjait szerezheti be, méghozzá jelentős, közel 100 milliárd forintos összegért. A kamikazedrónok élvonalbeli technológiát képviselnek, modelltől függően bevethetők gyalogsági célpontok, könnyű harcjárművek, harckocsik, és légvédelmi rendszerek ellen is.
A kiemelt kép illusztráció.