A tajvani külügyminisztérium közleményében azt írta: Honduras több mint nyolcvan év baráti viszonyt vett semmibe, és megsértette a tajpeji kormány, valamint a tajvaniak érzéseit. A tárca hozzátette: Tajvan elégedetlensége kifejezéseként azonnali hatállyal visszahívta hondurasi nagykövetét.

Kapcsolódó tartalom

A bejelentésre azt követően került sor, hogy Eduardo Enrique Reina hondurasi külügyminiszter Kínába látogatott, hogy a diplomáciai viszony létesítéséről tárgyaljon Pekinggel.

Xiomara Castro elnök március 14-én jelentette be, hogy felveszi a hivatalos kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő csütörtökön leszögezte: Kína készen áll erre.

Reina azzal indokolta a váltást, hogy Tajvan nem tud több segélyt biztosítani Honduras számára, pedig az országnak hatalmas szüksége van rá. Honduras az egyik legszegényebb latin-amerikai ország, adósságállománya eléri a húszmilliárd dollárt. Tajvannak hatszázmillió dollárral tartozik.

Ha a közép-amerikai ország hivatalosan is megszakítja kapcsolatait Tajvannal, már csak 13 ország marad, amely diplomáciai viszonyt tart fenn a szigettel, miután az elmúlt években több latin-amerikai szövetségese kihátrált mögüle.

Kína a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban aláhúzta: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Caj Ing-ven tajvani elnök március 29-én tíznapos amerikai körútra indul, hogy megerősítse országa kapcsolatait Belize-zel és Guatemalával, és rövid kitérőt tesz az Egyesült Államokba. Peking ellenzi az utat.