Gyász

Elhunyt a Ferencváros Európa-bajnok és KEK-győztes vízilabdázója

Elkezdődött a kétnapos uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, a legfontosabb téma a háború

| Szerző: hirado.hu
Elkezdődött a kétnapos uniós csúcstalálkozó Brüsszelben. A legfontosabb téma a háború. Napirenden szerepel az a javaslat, amely szerint az unió egy éven belül egymillió lőszerrel látná el Ukrajnát. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy azonnali tűzszünet kell, és el kell kezdeni a béketárgyalásokat. A kormány szerint aggasztó, hogy a folyamatok nem a békés megoldás, hanem a háború kiszélesedése felé haladnak.

Csütörtök délelőtt egymás után érkeztek az uniós állam- és kormányfők a brüsszeli uniós csúcsra. Az esemény meghívójában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a legfőbb napirendi pontnak ismét az orosz–ukrán háborút nevezte meg, majd azt írta: az Európai Unió célja, hogy a következő tizenkét hónapon belül egymillió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát.

Orbán Viktor miniszterelnök, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. március 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A kétnapos uniós csúcson ismét csatlakozik majd videókonferencia keretében a tagállami vezetőkhöz Volodmir Zelenszkij unkrán elnök is.

A közös uniós lőszerbeszezést korábban több uniós vezető is üdvözölte. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője: „Az Európai Tanács válasza egyértelmű volt: Ukrajna továbbra is számíthat az Európai Unióra” – mondta az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Kapcsolódó tartalom

De a német külügyminiszter is erről beszélt. „Nemcsak a szállításokra kell összpontosítanunk, amiket mi, európaiak együtt tudunk koordinálni, hanem a közös gyártásra is” – fogalmazott Annalena Baerbock.

Orbán Viktor miniszterelnök szerda este érkezett az uniós fővárosba, ahonnan csütörtökön egy Facebook-poszttal jelentkezett, amin António Guterres ENSZ-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Nikosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök társaságában látható.

Ám szakértők arra világítanak rá, hogy ennyi lőszer beszerzése biztosan nem lesz egyszerű. „A legnagyobb probléma pillanatnyilag ezzel a lőszerellátással kapcsolatban a kapacitáshiány, hiszen úgy az EU országaiban, mind az USA-ban a klasszikus lövegekhez, a 155 mm-es lövegekről beszélünk, ilyen lőszergyártásra, ekkora volumenben már senki nem épített fel kapacitást. Ezt újra kell építeni. Ez hosszú-hosszú hónapokat vesz igénybe” – mondta Horváth József, Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

Földi László titkosszolgálati szakértő, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója pedig az M1-en arról beszélt: minden egyes lőszer beszerzésével az unió egyre jobban a háború részesévé válik. „Az, hogy nem szállít, az a normális megoldás. Mindenkinek ezt kellene tenni, hiszen hogyha nincs lőszer – ahogy az előbb beszélgettünk erről – akkor nem lehet folytatni a konfliktust. Akkor le kell ülni, tárgyalni. És egyedül a tárgyalás az, ami meg tud oldani problémákat. A lőszer, a fegyverek csak eszkalálni tudnak és gyilkolni tudnak” – mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b) az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. március 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón úgy fogalmazott: aggodalomra ad okot, hogy nem a békés megoldás, hanem az eszkaláció irányába haladnak a folyamatok.

„A kormány továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Leszögezte: Magyarország a közös lőszerbeszerzésben részt vesz, de ebből nem küld Ukrajnába.

Ukrán önjáró tüzérségi jármű tüzet nyit a donyecki régióban lévő Bahmut település közelében húzódó frontvonalon 2023. március 5-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják (Fotó: MTI/AP/Libkos)

Most egyelőre egy közös uniós lőszerbeszerzésről tárgyalunk, illetve ebben szeretnénk részt venni. Csoportos megrendelés lesz, gyakorlatilag egy hét éves időszakra. Ez előnyös Magyarország számára. Abban az időszakban, amikor nagyon nehéz lőszerhez jutni, könnyebben tudunk lőszerhez jutni. Az ennek keretében vásárolt lőszereket csak a magyar honvédség fogja felhasználni. Nyilván lesznek olyan uniós tagállamok, amelyek az így vásárolt lőszerből a frontra is küldenek. Magyarország a lőszerbeszerzésben részt vesz, de külföldre továbbra sem akar fegyvereket, élet kioltására alkalmas eszközöket küldeni” –  jelentette ki.

Kapcsolódó tartalom

A hivatalos tájékoztatás szerint a csütörtök–pénteki EU-csúcs napirendjén az ukrajnai háború mellett gazdasági kérdések: az európai versenyképesség, a belső piac helyzete, valamint az energiaügyek szerepelnek. De sajtóhírek szerint a belsőégésű motorok 2035-től történő uniós tiltásának ügye is naprendre kerülhet.

„Egy nagyon fontos magyar szempont is szóba fog kerülni: a demográfia kérdése. Úgy tudjuk, hogy ez a záró dokumentum tervezetében is szerepel. Magyarország szerint a demográfia kiemelten fontos, a fenntarthatóság kulcsa, a munkaerőproblémákra is megoldást jelenthet. Ez lesz majd az egyik legfőbb téma a jövő nyáron kezdődő magyar uniós elnökség során is” – jelentette az M1 Híradóban Baraczka Eszter a Közmédia központ brüsszeli tudósítója.

Hozzáztette: Ukrajna kapcsán a lőszerszállításokról fognak tárgyalni, illetve arról, hogyan lehet ehhez forrást találni, hiszen jelen pillanatban a békekeret kimerült. Szó lesz még az elszámoltathatóságról, bele értve a Putyin elnök ellen kiadott nemzetközi elfogató parancsot is. Szankció most nincs napirenden, de egyre több tagállam kezdte szorgalmazni a 11. szankciós csomagot.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Ajánljuk még