A magyar gazdákat sújtó problémák fokozódnak. Először kezdődött tavaly nyáron a történelmi léptékű aszállyal, melynek következtében hárommillió tonnával kevesebb kukorica termett, mint egy átlagos esztendőben. De az Ukrajnában dúló háború következményei, az elhibázott brüsszeli szankciók és a nyomukban fellépő energiaválság is komoly veszélyt hozott a termelőkre – erről Nagy István agrárminiszter beszélt a hirado.hu-nak adott interjúban Brüsszelben.
A magyar agráriumot ért viszontagságokat sorolva Nagy István elmondta, hogy 2022-ben az energiaár robbanása miatt megnövekedtek a termelés inputárai. A műtrágya és a vegyszerek árának drámai emelkedése mind rárakodtak az egyébként is jóval alacsonyabb termésre.
Kapcsolódó tartalom
A gazdák önköltsége az egekbe szökött, és mindenki azt várta, hogy a plusz kiadásokat majd sikerül visszanyerni az értékesítés során. Ez az elképzelés azonban most füstbe ment. A gazdák helyzete most rendkívül nehéz.
A tárcavezető rámutatott, hogy az aszályt a kormány még képes volt kezelni nemzeti hatáskörben. Egyrészt a biztosítás által, másrészt pedig a Nemzeti Kárenyhítési Program során. Számos azonnali beavatkozásra volt szükség, mint például a kamatstop, a takarmányszállítások támogatása vagy a kedvező hitelkonstrukciók.
Ezek a gazdák túlélését és további működését támogatták. És most jött egy újabb probléma, amely az értékesítés folyamatában van jelen, hiszen egyáltalán nincs kereslet, mert teljesen telített a piac, amely mesterségesen lenyomja az árakat. Ha nincs kereslet a terményre, de a gazdának sürgős eladni, akkor hajlandó alkudni is.
Kapcsolódó tartalom
Sokatmondó, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a kukorica ára, 217 euró / tonna, szemben a rotterdami tőzsdén jegyzett 300 eurós árfolyammal.
Az agrárminisztert arról is megkérdeztük, mit szól ahhoz a hírhez, miszerint az Európai Bizottság kivezetné a GMO-származék feltüntetésének kötelezettségét az élelmiszereken. Nagy István erre úgy reagált:
„Ahhoz Magyarország szerintem soha nem fog hozzájárulni, hogy ne legyen feltüntetve az élelmiszeren, hogy GMO-s termék, vagy nem GMO-s termék. Ehhez a leghatározottabban ragaszkodunk, hiszen az emberek iránt viselt felelősségünk mindent felülír.”
Kapcsolódó tartalom
Az ukrán gabonadömping miatt lenyomott kelet-európai országok esetleges összefogása kapcsán a miniszter elmondta, hogy jelen pillanatban mind a hat tagállam küzd, és folyamatosan egyeztet arról, hogy hogyan lehet módosítani a bizottság döntését. Mint mondta, a végleges döntés március 30-án várható, amikor az érintett országok is állásfoglalást tehetnek.
Olyan fokú elemi felháborodás van az érintett tagállamok között, és annyira sántítanak az érvek, amelyeket Brüsszel felhoz – ráadásul teljes mértékben szakmaiatlanok is –, hogy azt nem lehet másnak tekinteni, mint kifejezetten politikai célzatú döntésnek. Egy politikailag motivált döntést pedig minden további nélkül lehet módosítani.
Kapcsolódó tartalom
Arra vonatkozóan, hogy a bizottság Magyarország és Lengyelország esetében akár a visszatartott uniós forrásokból is megoldhatná a kárenyhítést, a miniszter úgy fogalmazott: nem kívánja senkinek, hogy átélje azt a tárgyalási módszert, amellyel küzdeni kell Brüsszelben azért, hogy érvényt szerezzen a szavának. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák érdekében mindent meg fognak tenni.
Kiemelt kép: Nagy István agrárminiszter.