Tu–95-ös katonai repülőgépek bevetéséről tett közzé felvételt az orosz védelmi minisztérium kedden. Állításuk szerint stratégiai bombázóik rutin műveleteket hajtottak végre a Japán-tenger felett. Az atomfegyverek hordozására is alkalmas nehézbombázókat vadászgépek kísérték több mint hétórás bevetésükön – hangzott el az M1 Híradóban.
Kapcsolódó tartalom
A gépek semleges vizek felett a nemzetközi szabályoknak megfelelően repültek – tette hozzá a moszkvai védelmi tárca. Az orosz nehézbombázók bevetése egybeesett a japán miniszterelnök kijevi látogatásával. Kisida Fumio először járt Ukrajnában a háború kitörése óta, ahová előzetes hírverés nélkül érkezett, hogy Volodimir Zelenszkijjel találkozzon.
A japán kormányfő szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az ukrán elnököt a G7-ek nevében,
a csoport közelgő, hirosimai csúcstalálkozója előtt, ahol várhatóan újabb szankciókat jelentenek be Oroszországgal szemben. A korábbi büntetőintézkedésekhez Japán is csatlakozott, de fegyvereket nem küldött Ukrajnának.
Kapcsolódó tartalom
„A nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy sürgesse a béketárgyalásokat, és olyan helyzetet teremtsen, amely lehetővé teszi az ukrán válság politikai megoldását. Reméljük, hogy Japán most többet tesz a helyzet csillapítására, mint eddig” – hangsúlyozta a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Elmondta azt is, Putyin elnök behatóan tanulmányozta a kínai kezdeményezést, és nyitott a béketárgyalásokra. Hozzátette: Oroszország üdvözli, hogy Peking tevékeny szerepet vállaljon ezek előmozdításában.
A kínai elnök hétfőn háromnapos állami látogatásra érkezett Moszkvába.
A nemrég újraválasztott Hszi Csin-ping az ukrajnai háború kitörése óta először utazott Oroszországba, hogy személyesen tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A látogatás fő célja a két ország közti gazdasági és partnerségi kapcsolatok mélyítése, de a Kína által nemrég kidolgozott békepárti javaslat is napirendre kerül.
Kapcsolódó tartalom
A Kreml szóvivője megerősítette, hogy a két vezető már a hétfői, kötetlen eszmecserén is részletekbe menően egyeztetett a kínai kezdeményezésről. „Természetesen szóba került a béketerv, hiszen Putyin elnök tegnap már mondta, hogy erről is beszélni fognak. De várjuk ki a hivatalos nyilatkozatot” – reagált újságírói kérdésre Dmitrij Peszkov.
Az orosz kormányfő kijelentette:
a két ország kapcsolatai magasabb szinten vannak, mint bármikor az elmúlt száz évben, és ez a globális folyamatokra is kihat.
„Fontos, hogy a kedvezőtlen külső helyzet, a piaci turbulenciák és az egyre súlyosabb nyugati szankciók ellenére az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés sikeresen fejlődik. Tavaly harmadával nőtt a kereskedelmi forgalmunk, csaknem 190 milliárd dollárra. Meggyőződésem, hogy idén ezt is meghaladjuk, és elérjük a kétszázmilliárdot” – mondta az orosz miniszterelnök.
A Hszi Csin-ping vezette kínai küldöttség kedden zárt ajtós megbeszélést tartott a Vlagyimir Putyin vezette orosz delegációval a Kremlben. A szűk körű tárgyalások végén a kínai államfő örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a két ország közötti együttműködés fejlődik, és egyre több közös érdek köti össze őket.
Az orosz elnök hangsúlyozta: Oroszország képes kielégíteni Kína növekvő energiaszükségletét, ennek érdekében egy új beruházást, a Mongóliát átszelő Szibéria 2-es gázvezeték építését is áttekintették.
A megbeszélést követően kiadott dokumentumban a felek elítélték az erőpolitikát, a hidegháborús gondolkodásmódot és a tömbökön alapuló konfrontációt. A dokumentumban Moszkva üdvözölte Pekingnek az ukrajnai válság politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezésében játszott pozitív szerepét.
„Meggyőződésem, hogy a béketerv bizonyos pontjai közel állnak az orosz megközelítéshez, és egy későbbi békés rendezés alapját képezhetik, amennyiben a Nyugat és Kijev is hajlandó erre. A részükről ugyanakkor nem látok erre hajlandóságot” – jelentette ki Vlagyimir Putyin
A Fehért Ház minderre úgy reagált, hogy a békés rendezés előfeltétele, hogy Oroszország vonuljon ki a megszállt ukrán területekről.