Aktuális

Medvegyev: A Putyin elleni elfogatóparancsnak szörnyű következményei lesznek

Húsz éve kezdődött az invázió, ami évtizedes erőszakspirált indított be

Napra pontosan húsz éve támadta meg az Egyesült Államok Irakot. Az inváziót George Bush akkori elnök azzal magyarázta, hogy az országot irányító Szaddam Husszein szerinte tömegpusztító fegyvereket rejteget. Erre végül semmilyen bizonyítékot nem találtak, később az is kiderült, hogy az amerikaiak szándékosan hazudtak, hogy megindokolják az akciót. Végül Irak megszállása évtizedes erőszakspirált indított be.

 

A kegyetlenség és álnokság évtizedeinek vége. Szaddam Husszeinnek és fiainak 48 órán belül el kell hagyniuk Irakot. Ha nem teszik, kezdetét veszi a katonai konfliktus, egy általunk megszabott időpontban” – jelentette be 2003. március 17-én ifjabbik George Bush amerikai elnök. Akkor már egyértelmű volt, hogy az Egyesült Államok napokon belül megtámadja Irakot, Szaddam Husszein ugyanis már korábban elutasított minden ultimátumot.

Az ENSZ fegyverzetellenőrei már hosszú hónapok óta vizsgálódtak a közel-keleti országban. Hírszerzési információkra támaszkodva Washington azt állította, hogy a Szaddam-rezsim – az ENSZ-határozatokat megszegve – tömegpusztító fegyvereket rejteget. Ám nem sikerült meggyőznie sem a Biztonsági Tanácsot, sem a két évvel korábbi afganisztáni beavatkozást még támogató NATO-szövetségeseket.

Az amerikai vadászgépek március 20-án, helyi idő szerint reggel fél hétkor mérték Bagdadra az első légicsapásokat.

Amerikai katonák fésülik át a helyszínt, ahol előzőleg út mentén elhelyezett pokolgép robbant a nyugat-bagdadi adzs-Dzsihád negyedben 2005. június 18-án. A detonáció következtében két amerikai katona és két iraki civil megsebesült (MTI/EPA/Ali Hajder)

Az alkalmi koalícióhoz az Egyesült Királyság, Ausztrália és Lengyelország csatlakozott, a műveleteket Dánia, Hollandia, Olaszország és Spanyolország is támogatta. A katonai beavatkozást az északi-iraki kurd biztonsági erők, a pesmergák is segítették.

Kapcsolódó tartalom

Alig három héttel később Bagdadban ujjongó tömeg döntötte le Szaddam Husszein szobrát, miután az amerikai csapatok elfoglalták a várost. A csaknem negyedszázada hatalmon lévő, ellenfeleit kíméletlen eszközökkel elnyomó diktátor elmenekült.

Májusban az átmeneti koalíciós hatóság felszámolta és szélnek eresztette a rezsimet szolgáló iraki hadsereget. Nyár végére a Szaddamhoz hű szunnita milíciák, és a radikális síita fegyveres csoportok által elkövetett merényletekben országszerte már legalább 200 civil vesztette életét.

Autó lángol, miután felrobbant a benne elrejtett pokolgép az iraki főváros Dzsadrija negyedében 2007. április 26-án. A merényletben nyolc polgári személy életét vesztette, tizenkilenc megsebesült. A bomba a közeli egyetem hallgatói közül is szedett áldozatokat (MTI/EPA/Ali Hajder)

2003 decemberében az amerikai különleges egységek kézre kerítették Szaddam Husszeint,

aki április óta egy föld alatti bunkerben bujkált. A diktátort három évvel később egy iraki bíróság kötél általi halálra ítélte – ezt a döntés napján végre is hajtották.

Irak több régiójában is egyre több támadás érte a külföldi erőket, miközben kiélesedett a szembenállás a szunnita és síita milíciák, illetve a különféle etnikai csoportok között. Az erőszak árnyékában tartották meg 2005 januárjában az első demokratikus választásokat.

Kapcsolódó tartalom

A zavaros helyzetben a térségben tevékenykedő iszlamista terrorszervezetek is megerősödtek.

Az al-Kaida által elkövetett véres merényletekre válaszul Bush elnök új startégiát hirdetett, és további csapatokat vezényelt Irakba. Ám a háború az amerikaiakat is megosztotta. A következő elnök, Barack Obama utasítására a szövetségesek átadták az ellenőrzést az iraki biztonsági erőknek. 2011 novemberére az Egyesült Államok kivonta harcoló alakulatait az országból.

A 2011. december 18-án elérhetõvé tett képen amerikai katonák ünnepelnek 2011. december 17-én, az utolsó Irakban található amerikai támaszponton, az Ali imám névre átkeresztelt Camp Adderben, amint az utolsó konvojok egyikével elhagyni készülnek azt. 2011. december 18-án, csaknem kilenc évvel az iraki háború kezdete után az amerikai harcoló alakulatok utolsó katonái is elhagyták az arab országot (MTI/EPA/POOL/Mario Tama)

A külföldi erők távozását és a szomszédos Szíriában dúló háborút kihasználva, néhány éven belül előretört a magát Iszlám Államnak nevezőt terrorista szervezet, amelynek vezetője 2014-ben az iraki Moszulban hirdette ki az iszlám kalifátust. Az iraki kormányerőket több mint tucatnyi ország részvételével alakult, nemzetközi terrorellenes koalíció segítette. 2018 őszén Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Iszlám Állam felett aratott győzelmet.

Ám a vallási és etnikai ellentétek feszítette Irakot azóta is belpolitikai válságok sorozata sújtja.

Nem ritkák a véres merényletek, miközben a bőséges olajtartalékok mellett sem állt helyre a gazdaság stabilitása.

Ajánljuk még