Ha az áprilisi választásokon Gyurcsány Ferencék győznek, akkor minden brüsszeli elvárást teljesítenek, és Magyarország már fél lábbal háborúban állna. Ezt a következtetést több olyan fejlemény is igazolja, amelyek magyarázatot adnak arra is, miért megy szembe látványosan a dollárbaloldal a magyar emberek többségének akaratával.
Ismert: a 2022-es választási kampányra összesen 4 milliárd forintnak megfelelő dollárt kapott a baloldal, nagyrészt az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű alapítvány közvetítésével, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere, Korányi Dávid vezet. Ez a szervezet közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata az volt, hogy befolyásolja a hazai belpolitikát a kormányváltás érdekében. A pénzekből részesült a Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom, de jelentős, milliárdos nagyságrendű összeg érkezett a baloldali kampányt lebonyolító DatAdat nevű céghez, és a szintén Gyurcsány-Bajnai-tengelyhez köthető és médiahálózatot is működtető Oraculum 2020 Kft.-hez.
Az Origo szerint mindez arra enged következtetni, hogy ezért a sok pénzért valamilyen megrendelést kellett – vagy kell ma is – teljesítenie a dollárbaloldalnak és a vele együttműködő dollármédiának.
Innen nézve már érthető, miért ragaszkodnak a választói akarattal ellentétes háborúpárti politikához, és miért akarják a brüsszeli és washingtoni instrukcióknak megfelelően belesodorni Magyarországot az orosz-ukrán háborúba.
A következtetést több, azóta elhangzott baloldali nyilatkozat is erősíti. A Jobbik elnöke és európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton március 5-én a Hit Rádió műsorában egyértelműen kijelentette, hogy Magyarországnak be kell állnia abba a sorba, amit Brüsszel vezet. A műsorvezető kérdésére köntörfalazás nélkül elmondta, hogy mit várnak hazánktól Brüsszelben: „Nagyon világosan álljon be a sorba.”
Gyöngyösi válaszából egyértelművé vált, hogy az uniós döntéshozók és a mögöttük álló érdekcsoportok azt akarják:
Magyarország adja fel békepárti álláspontját, és ha úgy kívánják Brüsszelből, akkor küldjön fegyvert, vagy vezessen be ész nélkül mindenféle energiaszankciót.
Ez utóbbit meg is erősítette Gyöngyösi, hiszen a műsorban hangsúlyozta, hogy szerinte a szankciók működnek, úgy látja, nincs más lehetőség az oroszok megbüntetésére, ezért teljes körű gazdasági szankciókat követel Oroszország ellen.
A guruló dollárok közvetítésében kulcsszerepet vállalt Korányi Dávid volt főnöke is harciasan kiállt Ukrajna fegyveres támogatása mellett. Karácsony Gergely főpolgármester a háború egyéves évfordulóján úgy fogalmazott: „Budapest a béke mellett áll, Budapest Ukrajna mellett áll, Budapest az Euroatlanti együttműködés és szolidaritás mell áll és ebből nem enged„.
Szerinte béke akkor lesz, ha Ukrajna győz.
A békét Ukrajna nemzeti szuverenitásának és területi integritásának biztosítása hozza el, ennek pedig ma az euroatlanti együttműködés és szolidaritás erősítése a feltétele.
A kompromisszumok nélküli háborúpártiságot tükrözi a baloldali ellenzék hozzáállása a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslatához is. A Momentum a fegyverszállításokat hiányolja a nyilatkozatból, a szocialisták és a Párbeszéd teljesen átírná a szövegét, Gyöngyösi Márton pedig arról beszélt parlamenti felszólalásában, hogy a békepárti javaslat nem a magyarok érdeke. Gyurcsányék eközben saját határozati indítványt nyújtottak be.
Mindez nem meglepő, hiszen Gyurcsány Ferenc már a kezdetekkor egyértelművé tette: a háború pártján áll. Szerinte pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért.
A háború egyéves évfordulóján a közösségi oldalán szégyenletesnek nevezte a kormány békepárti politikáját. Sőt, Gyurcsány ennél is tovább ment, a közös európai célt is meghatározta a háború kapcsán. Teljesen az ukránok helyzetébe képzelve magát lényegében a fegyveres harcok folytatása mellett foglalt állást. Azt írta ugyanis, hogy az oroszok kiűzése a közös európai cél, és ehhez Magyarországnak kötelessége támogatni Ukrajna háborúját.
Kapcsolódó tartalom
Tompos Márton, a Momentum képviselője is háborúpárti nyilatkozatot tett, szerinte nem szabad tűzszünetet kötni.
Azt is egyértelművé tette, hogy nem fogják megszavazni a békepárti nyilatkozatot, amit kamunak minősített. Azt is elmondta, hogy Magyarországnak igenis támogatni kell Ukrajnát a harcban. Bedő Dávid momentumos képviselő is arról beszélt, hogy pártja azért sem szavazza meg a békepárti nyilatkozatot, mert abban szerepel a fegyverszállítások elutasítása. Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke már a háború előtt a fegyverszállításokról beszélt, amit többször is megerősített. Legutóbb a novemberi lengyelországi rakétabecsapódás után azt taglalta, milyen típusú segítséget kellene nyújtani a továbbiakban Ukrajnának: „hogy ez a fegyverszállításokban, mondjuk vadászgépek leszállításában ölt-e majd testet, azt nem tudom, de ugye Lengyelország adott volna vadászgépeket valamikor március, áprilisban, de ezt nem engedték neki. Ez változtathat egyébként a háború menetén is. Nekünk, magyaroknak, nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajna megnyerje ezt a honvédő háborút Oroszországgal szemben, hogy az orosz határ, az ne Kelet-Magyarországon kezdődjön, hanem sokkal keletebbre”.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője is hangosan bírálta a békepárti nyilatkozatot a parlamenti vitában. Ez persze nem meglepő, ugyanis Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke nem sokkal korábban Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárával folytatott nyilvános vitában már kifejtette sajátos érvrendszerét. A miniszterhelyettes ugyanis idézte Tordai egy tavaly áprilisi nyilatkozatát, amely szerint itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat. Erre a baloldali politikus helyeselt, és megjegyezte, hogy azért gondolja így ma is, hogy „ne kelljen szégyenkezni”. Majd Tordai újra kijelentette, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának, ahogy „mindenki” teszi.
Murányi András, a Párbeszéd kommunikációs igazgatója még rá is tett egy lapáttal, amikor trágárkodva gúnyolódni kezdett a békepárti nyilatkozaton, ami szerinte „kártékony”, egy „fércmű”, majd azzal folytatta, hogy „guggoló ülésben, seggrészegen” jobbat írna.
A megszorításairól hírhedt Bokros Lajos egykori baloldali pénzügyminiszter sem akart lemaradni. Az Élet és Irodalom hasábjain a háború egyéves évfordulóján kifejtette, hogy Magyarországnak támogatnia kellene az ukrán hadsereget, mert szerinte a világ és Magyarország haladó erőinek (vagyis a dollárbaloldalnak) az az érdeke, hogy az oroszokat katonailag legyőzzék, és ebből nem érdemes kimaradni hazánknak. Sőt, azt írta, hogy az oroszok katonai vereségéért a harmadik világháború sem kár.
„Nem akarja senki a harmadik világháborút, de ennek nem lehet alternatívája az orosz imperializmus győzelme Ukrajnában”.
Gyurcsány Ferenc volt államtitkára, az egykori SZDSZ-es Horn Gábor, aki jelenleg egy, a dollárbaloldalhoz kötődő elemzőintézet vezetője, szintén arról beszélt, hogy ha szükséges, akkor fegyvert is kell szállítani a háborúba. Horn szerint bármi áron, de segíteni kell az ukránokat.
A momentumos Berg Dániel – Cseh Katalin EP-képviselő férje – egy március 2-i Facebook-posztjában gyalázta a magyar emberek többségét. Az európai liberális pártcsalád, az ALDE egyik alelnöke a kormány békepárti politikáját bírálta, szerinte a kormányzati hozzáállás az emberség és a szolidaritás teljes hiányát mutatja, amivel mi sem vagyunk különbek annál, aki meghúzza a puska ravaszát, vagy kioldja a bomba biztosítékát.
Teljesen egyértelmű tehát, hogy a baloldal és nemzetközi érdekcsoportok bele akarják préselni Magyarországot a háborúba. Ők képviselik Magyarországon a háborúpárti álláspontot, míg a nemzeti oldal a béke pártján áll. Ennek újabb markáns kifejezését jelenti a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslata, amelyről a tervek szerint március 31-én szavaz az Országgyűlés – olvasható az Origoban.