Időjárás

Érkezik a hidegfront és a fagy – térképen mutatjuk a hétvégi időjárást

Az Európai Tanács elnöke szerint az EU nem lehet külső érdekek játszótere

| Szerző: hirado.hu
Továbbra is az Ukrajnának szánt fegyverszállítások kérdése uralja az Európai Parlament plenáris ülését, a baloldali hangok szerint pedig Ukrajna felfegyverzése és győzelme garantálhatja a békét. Annak ellenére azonban, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is „hitet tett” Ukrajna támogatása mellett, az unió gazdasági megmentését érintő kérdésekben már éles különbségek mutatkoztak a tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megközelítésében.

– Komoly különbség volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének felszólalása és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének felszólalása között. Charles Michel hosszú-hosszú perceken keresztül a Kínával való kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok fontosságáról beszélt – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője és delegációvezetője Strasbourgban szerdán.

A képviselő arra is rámutatott, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnököt számos kritika érte a parlamentben, ahol „pártállástól függetlenül mindenki a határozottabb fellépésre szólította fel” az unió gazdaságát védő intézkedések terén.

Deutsch Tamás kiemelte, hogy Charles Michel álláspontja Kínával kapcsolatban megegyezik a magyar kormány álláspontjával, amely a régiók kölcsönösségen alapuló gazdasági és kereskedelmi együttműködését támogatja.

Kapcsolódó tartalom

A szerdai plenáris ülésen az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében úgy fogalmazott: az EU nem lehet mások döntéseinek játszótere. Egy erős uniót szeretnénk építeni, amelyben a saját sorsunk urai vagyunk. Gazdaságunk, védelmünk és biztonságunk erősítésével a béke és a prosperitás felépítése mellett döntünk.

Charles Michel a digitalizációt jelölte meg az egyik olyan területnek, ahol az Európai Uniónak jelentős versenyhátránya van. Mint elmondta, az Egyesült Államok és Kína uralja a piacot. Az EU-nak pedig fel kell zárkóznia.

Az Egyesült Államok helyzetével összehasonlítva a tanács elnöke rámutatott, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az európai gazdaság versenyképessége komoly hátrányt szenvedett.

Csak egy példa a kihívás illusztrálására: az EU energiakereskedelmi hiánya 2022-ben GDP mintegy 4 százalékát tette ki, szemben a 2021-es 1,7 százalékkal, miközben az Egyesült Államok többlete háromszorosára nőtt ugyanebben az időszakban. Az Egyesült Államok energiaexportja 2022-ben 60 százalékkal nőtt.

Az Európai Uniónak az Egyesült Államokkal és Kínával folytatott együttműködése kapcsán a tanács elnöke elmondta: erős és hűséges szövetségese vagyunk az Egyesült Államoknak. Mint mondta, az együttműködés érinti a gazdasági és a biztonságpolitikai kérdéseket is. Azonban hozzátette:

Kína valóságos tényező, jelentős szereplő a nemzetközi színtéren.

Charles Michael a kínai kapcsolatok vonatkozásában kifejtette, hogy három területen kell meghatározni az együttműködést Pekinggel.
Egyrészt az emberi jogok védelmében és a demokratikus elvek mentén kell kiállni. A tanács elnöke kiemelte, hogy az EU-nak el kell köteleznie magát a Kínával szembeni függőség csökkentésére, ahogyan azt Oroszországgal is tették. Ugyanakkor magától értetődőnek nevezte, hogy párbeszédre van szükség Pekinggel az olyan globális kérdésekről, mint az éghajlatváltozás.

Az európai érdek

Lapunknak adott válaszában Deutsch Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy habár érzékelhetőek olyan amerikai törekvések, amelyek Oroszország után Kínáról is leválasztanák Európát, azonban pillanatnyilag ebben a kérdésben több határozottság látható az Európai Parlamentben.

Annak ellenére, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök kerülte az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvényének kritizálását, a parlamenti frakciók vezetői határozottabb fellépésre szólították fel az európai gazdaság megvédése érdekében.

Ezzel szemben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy kezdte beszédét, hogy múlt hét pénteken egy nagyon jó megbeszélése volt Joe Biden amerikai elnökkel az Egyesült Államok inflációcsökkentő törvényéről. Az európai ipart veszélyeztető szabályozás kapcsán néhány pontban megállapodott a két vezető, mint például az Európában gyártott elektromos autók és akkumulátorok terén. Később azonban a parlamenti frakciók hangsúlyozták, hogy az európai kisvállalkozásoknak azonnali segítségre van szükségük, az unió ipar gerincét jelentő ágazatoknak pedig hasonló feltételekre, mint amilyeneket az Egyesült Államok is kínál.

Kína az új Oroszország?

Mint ismert, a múlt péntekin amerikai–európai tárgyalásokon kiemelt helyet kapott Kína kérdése is. Joe Biden és Ursula von der Leyen az ázsiai nagyhatalommal szemben esetlegesen bevezetendő szankciókról is egyeztetett, amelyeket arra az esetre készítenek elő, amennyiben Peking fegyvereket szállítana Moszkvának. Von der Leyen beszédében a kínai dilemma is tükröződött, mégpedig azon kritikus nyersanyagok felsorolásában, amelyek a jövőt meghatározó akkumulátorgyártáshoz szükségesek, és több mint 90 százalékban Kínából szerezi be azokat az európai közösség.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU hasonló politikát kezdeményezhet-e Pekinggel szemben, mint amelyet Moszkvával szemben is alkalmaz, Deutsch Tamás úgy fogalmazott:

Az Európai Unió akkor jár el helyesen, ha az európai érdeket fogalmazza meg és képviseli. Még akkor is, ha ez verseng vagy összeütközik az Egyesült Államok érdekeivel.

 

A kiemelt kép illusztráció: az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, 2022. december 12-én.
Fotó:  EPA/JULIEN WARNAND

Ajánljuk még