A napokban – eddig tisztázatlan körülmények között – lezuhant egy nagy értékű amerikai drón valahol a Krím félsziget mellett. Az oroszok azt állítják, hogy az amerikaiak rosszul manővereztek a drónnal, az amerikaiak pedig azt, hogy egy orosz repülő túl közel repült hozzá. De miért próbálják a felek bagatellizálni az ügyet? – tette fel a kérdést Lánczi Tamás.
Kapcsolódó tartalom
Láttuk azt, hogy az amerikaiak és az oroszok a hidegháború alatt következetesen bagatelizáltak minden olyan esetet, mikor a két nagyhatalom pilótái csaptak össze, nehogy világháború legyen belőle – mondta a műsor első felének vendége, Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, aki Jeruzsálemből jelentkezett be online.
Kapcsolódó tartalom
A szakértő szerint köztudomású, hogy
Ukrajnának az egyetlen előnye Oroszországgal szemben, a jelenleg zajló háborúban, az a hírszerzési és hadvezetési támogatás, amit a nyugati szövetségeseitől kap. Ennek a támogatásnak fontos komponenseit képezik az ilyen fajta drónok és hasonló légi eszközök, amelyek állandóan Oroszország perifériáján járőröznek, és információkat szolgáltatnak az ukránoknak.
Többek között ez tette lehetővé, hogy az ukránok eltalálják és elsüllyesszék a Moszkva cirkálót.
A lövedék fokozatosan kiszorítja a járművet – fejtette ki Castel azzal kapcsolatban, hogy milyen hadi-technológiai fejlődés figyelhető meg az orosz–ukrán háborúban.
Mint mondta,
a huszadik század nagy háborúi a járművekről szóltak.
A repülőgépekről, a tankokról vagy a különböző tengeri járművekről. A filmművészet is a járműveket helyezte a középpontba, olyan alkotásokat lehet említeni, mint a Top Gun, a Négy páncélos és a kutya, vagy a Vadászat a Vörös Októberre.
A különböző típusú rakéták és lövedékek az elmúlt évtizedekben fokozatosan letaszították a járműveket az első helyről.
Lánczi Tamás felvetette: az ebből adódó személytelenség, nem abba az irányba tereli-e a jelenlegi konfliktust, hogy tovább eszkalálódjon?
Kapcsolódó tartalom
A biztonságpolitikai szakértő ezzel egyetértett. Robert C. Castel szerint ez csúszós lejtő lehet, hiszen ha ilyen helyzetekben mindig azt mondják, hogy nem halt meg senki, akkor
„a következő lépés esetleg az lehet, hogy fölrobbantanak egy nukleáris töltetet a világűrben, ami lesöpör több tucat műholdat, és azt mondják, hogy kérem, ez csak egy kísérlet volt.”
Hozzátette: „És akkor mi történt tulajdonképpen? Az, hogy átléptünk egy nukleáris határt, történt egy atomtámadás a Nyugat ellen, de nem halt meg senki. Erre hogyan fog reagálni a Nyugat?”
A biztonságpolitikai szakértő szerint ezzel sok olyan tabu megtörne, ami nagyon sok ember halálához vezetne.
„A drónok lehetővé teszik azt, hogy megspóroljunk néhány emberi életet, de lehet, hogy ezzel életek százezreit kockáztatjuk” – summázta Robert C. Castel.