A stratégiai szektorok több mint egy hete kezdődött gördülő sztrájkja elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását, de a vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már egyre kevesebben sztrájkolnak. A párizsi metrók és buszok többsége normál menetrendben közlekedik, a vonatok harmada indult el szerdán.
A párizsi utcákon viszont mintegy hétezer tonna szemét halmozódott fel, de több nyugati nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók kilencedik napja tartó sztrájkja miatt.
Az egészségügyi veszélyekre hivatkozva Gérald Darmanin belügyminiszter utasította a párizsi prefektúrát, szólítsa fel a párizsi önkormányzatot arra, hogy kötelezzék a köztisztasági vállalat dolgozóinak egy részét a munkafelvételre.
Erre a munkaügyi törvény vészhelyzetben lehetőséget biztosít.
A BFM hírtelevízió szerint a tárcavezető személyesen fel is hívta kedd este Anne Hidalgo párizsi polgármestert ennek érdekében, aki jelezte: nem az ő, hanem az állam feladata a hulladékszállítók „lefoglalása”.
A sajtóértesülések szerint a városvezető azt mondta a belügyminiszternek, hogy ő semmiképpen nem kötelezi munkafelvételre őket, s „azt tanácsolja a kormánynak, hogy folytasson inkább párbeszédet a sztrájkolókkal az erő alkalmazása helyett”.
„Vannak szabályok, az alapvető közszolgáltatásokat biztosítani kell a lakosság számára” – mondta szerdán Olivier Véran kormányszóvivő az Europe1 kereskedelmi rádióban. Eközben a hulladékszállítók bejelentették, hogy március 20-ig meghosszabbítják a sztrájkjukat.
A belügyminisztérium a szerdai utcai megmozdulásokon 650 ezer és 850 ezer közötti tüntetőre számít mintegy kétszáz városban. A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok és a szervezők szerint is a hatodik tiltakozónapon, március 7-én rekordot döntött a részvétel.
A rendőrség úgy tájékoztatott, hogy akkor 1,28 millióan, a CGT szakszervezet szerint 3,5 millióan tüntettek több mint kétszáz városban. A hetedik napon, szombaton azonban már csökkenő volt a részvétel, a belügyminisztérium adatai szerint 368 ezren tiltakoztak.
A felmérések alapján a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelése ellen, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.
A kormány tervei szerint a parlament két házának vegyes biztossága, ahol az államfő pártja és a reformot támogató jobboldali ellenzék többségben van, szerda estig véglegesíti reform szövegét,
majd arról csütörtökön szavazhat először a szenátus – amely vasárnapra virradóra már jóváhagyta a reformot –, délután pedig az alsóház, a nemzetgyűlés, ahol viszont bizonytalan a szavazás kimenetele, miután a kormánypárt kisebbségben van.
Emmanuel Macron pénteken nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kormány életbe lépteti az alkotmány 49.3-as cikkét, amely alapján mégsem bocsátja parlamenti végszavazásra a reformot.
A jogszabály alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően 24 órán belül egy bizalmatlansági indítvány nem mozdítja el a kormányt. A kormány ezt a megoldást használta ősszel a költségvetés elfogadásához is.