Tucker Carlson, az amerikai Fox News televízió műsorvezetője a múlt héten már bejelentett jelölteket, valamint több olyan prominens republikánus politikust, akikről azt rebesgetik, hogy indulhatnak a 2024-es előválasztási versenyben, egy kérdőív megválaszolására kérte fel.

A kérdések a következők voltak: Amerikai nemzeti érdek-e az ukránok támogatása az Oroszországgal való szembenállás során? Mik a konkrét amerikai célok Ukrajnában, és honnan fogja tudni az USA, hogy mikor érte el azokat? Mekkora az az összeg, amelyet hajlandó lenne az ukrán kormánynak küldeni? Támogatnia kellene-e az Egyesült Államoknak egy oroszországi rendszerváltást? Tekintettel arra, hogy az orosz gazdaság és nemzeti valuta erősebb, mint a háború előtt, egyetért-e ön azzal, hogy az amerikai szankciók hatékonyak voltak? Ön szerint fennáll-e az Oroszországgal való nukleáris háború kockázata?

A három már bejelentett jelölt közül ketten, Donald Trump volt elnök és Vivek Ramaswamy milliárdos vállalkozó válaszoltak a kérdésekre. Rajtuk kívül Mike Pence volt alelnök, Ron DeSantis floridai, Kristi Noem dél-dakotai, Greg Abbott texasi kormányzó; Tim Scott dél-karolinai szenátor és Chris Christie volt New Jersey-i kormányzó döntöttek úgy, hogy elfogadják a felkérést.

Az első kérdésre, miszerint nemzeti érdeke-e az Egyesült Államoknak Ukrajna támogatása, Trump úgy válaszolt: „nem, de Európának igen”, majd hozzátette, hogy az európai szövetségeseknek „sokkal többet kellene fizetniük, mint nekünk”, vagy legalább egyenlő mértékben kellene megosztozni a költségeken.

„Az Egyesült Államoknak számos létfontosságú nemzeti érdeke van – a határok biztosítása, a katonai felkészültség megerősítése, az energiabiztonság és függetlenség, a Kínai Kommunista Párt gazdasági, kulturális és katonai hatalmának megfékezése. De az Ukrajna és Oroszország közötti területi vitába való további belekeveredés nem tartozik ezek közé”

– fogalmazott Ron DeSantis floridai kormányzó.

Kapcsolódó tartalom

Kristi Noem arra mutatott rá, hogy Oroszország helyett Kína jelenti az „elsődleges külső fenyegetést” az USA számára, és azt mondta, hogy az ukrajnai háborúnak „Európa harcának kellene lennie, nem pedig a miénknek”.

Vivek Ramaswamy azt mondta, nem létfontosságú Oroszországgal szembeszállni, ugyanakkor az amerikaiaknak az energiafüggetlenség nélkülözhetetlen, és ragaszkodott ahhoz, hogy ha Európa Oroszország helyett jobban támaszkodott volna az USA-ra az olaj és a gáz tekintetében, akkor az invázió talán nem történt volna meg.

Mike Pence korábbi alelnök máshogy közelített a kérdéshez, szerinte az „ellenséget” úgy kell visszaszorítani, hogy az USA ne keveredjen bele közvetlenül a konfliktusba. Megjegyezte azt is, az oroszbarátságnak nincs helye a Republikánus Pártban. „Ez nem Amerika háborúja, de ha Putyint nem állítják meg, és nem állítják helyre gyorsan a szuverén ukrán államot, akkor tovább fog haladni a NATO-szövetségeseink felé, és akkor Amerikának saját katonáit kell majd küldenie” – magyarázta Pence.

Tim Scott szenátor szerint létfontosságú nemzeti érdek Oroszország haderejének meggyengítése, Chris Christie pedig azt hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója egy „proxy-háború”, amelyet „Kína folytat az Egyesült Államok ellen”.

Kapcsolódó tartalom

A konkrét célokkal kapcsolatban Trump azt mondta, a cél az, hogy „segítsük és biztosítsuk Európát, de Európa nem segíti magát”, véleménye szerint „nagyon igazságtalan”, hogy az Egyesült Államoknak kell állnia a „számlát”, különösen mivel Európa „kihasznál minket a kereskedelemben és más dolgokban”.

DeSantis szerint a béke a cél, míg Pence úgy válaszolt, Ukrajna győzelme és szuverenitásának helyreállítása a cél. Ehhez csatlakozott Chris Christie is. Ramaswamy hasonlóképpen látja az amerikai célokat, szerinte tiszteletben kell tartani minden korábbi szerződéses kötelezettséget, amelyet az USA vállalt, például a Budapesti Memorandumot, amely Ukrajna szuverenitását rögzítette. Hozzátette azonban, hogy az Egyesült Államok elérte az egyik célt azzal, hogy lerántotta a leplet a gyenge orosz hadi képességekről, de emellett arra is rá kéne bírnia Vlagyimir Putyint, hogy hagyjon fel az ilyen és ehhez hasonló agresszív fellépésekkel.

Kristi Noem nem mondta ki konkrétan, hogy mi a cél Ukrajnában, de szerinte, ha olyan elnöke lenne az országnak, „aki az erőn keresztül a békére törekszik, Putyin soha nem merte volna megszállni Ukrajnát”.

Az anyagi segítség lehetséges határaival kapcsolatban DeSantis elmondta, az Egyesült Államok „nem nyújthat olyan segítséget, amely amerikai csapatok bevetését tenné szükségessé, vagy lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy támadó műveletekben vegyen részt a határain kívül”, hozzátéve, hogy F-16-os vadászgépek és nagy hatótávolságú rakéták biztosítása „nem jöhet szóba”. Azt is kijelentette: „állampolgárainknak joguk van tudni, hogy az amerikai adófizetők milliárdjait hogyan használják fel Ukrajnában”.

Ramaswamy úgy fogalmazott, elnökként korlátozni fog minden további támogatást Ukrajnának, kiegészítve azzal, hogy az európai szövetségeseknek „többet kell tenniük, sokkal többet”. Noem azt mondta, az amerikaiaknak nem szabad az adófizetők dollárjait nukleáris háború kockázatára pazarolniuk, ráadásul a kormányzat „már így is túlzásba vitte az Ukrajnának nyújtott nagylelkűséget”.

Trump válaszában leszögezte, ez erősen függ attól, hogy találkozik-e Putyinnal, de azt is kihangsúlyozta, hogy „Európának fizetnie kell”.

Kapcsolódó tartalom

Pence azt mondta, nem támogatja, hogy „biankó csekket” küldjenek, de figyelmeztetett, hogy „a támogatás visszatartásának vagy csökkentésének következményei lesznek”, és hogy „a költségek nagyot emelkednek”, ha Putyin megtámad egy NATO-szövetséges országot. Abbott is bírálta Biden elnök „biankó csekkes külpolitikáját”. „Mielőtt [az elnök] még több pénzt vagy harci eszközt küld Ukrajnába, be kellene tartatnia bevándorlási törvényeinket és biztosítania kellene déli határainkat” – tette hozzá.

Scott arra szólított fel, hogy „minden egyes elköltött dollárral kapcsolatban legyen elszámoltathatóság”. Christie nem tért ki a finanszírozási határokra, de azt kijelentette: „rajtunk áll, hogy segítsük demokratikus szövetségeseinket abban, hogy megvédjék magukat az önkényuralmi agresszióval szemben”.

Az oroszországi rendszerváltoztatással összefüggésben Trump és Ramaswamy is határozottan úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánatos dolognak tartják. Noem szerint „jelenleg nem aktuális”, majd Európa potenciális destabilizálódására és a nukleáris eszkalációra figyelmeztetett. DeSantis arra mutatott rá, hogy az USA Putyin utódjával sem járna jobban, Pence pedig azt mondta, hogy

a kérdést az orosz népnek kellene feltenni.

Christie szerint Ukrajna támogatása „nem az oroszországi rendszerváltoztatásról szól, hanem a szabad nemzetek szuverenitásának tiszteletben tartásáról”.

Az Oroszországra kivetett szankciók témája volt a következő.

Trump szerint a szankciók nem hatékonyak, sőt ellentétes hatást értek el, mint azt várták.

Ramaswamy egyértelműen „nem”-mel válaszolt, hozzátéve: „Oroszország erősebb, mert a magasabb áraknak köszönhetően magasabbak az olaj- és gázbevételei”.

Kapcsolódó tartalom

DeSantis szerint a Biden-kormányzat politikája „Oroszországot de facto szövetségbe sodorta Kínával”, és mivel Kína nem tartotta be az embargót, „Oroszország növelte exportbevételeit, míg Kína az olcsóbb üzemanyagból profitál”. Noem azt mondta, az USA „túlságosan is a pénzügyi szankciókra támaszkodik, mint az elrettentő fegyverekre”. „A Kína, Irán és Oroszország elleni szankciók megerősítették az orosz rubelt, és lehetővé tették Kínának, hogy jüanban, ne pedig amerikai dollárban folytasson kereskedelmet” – tette hozzá a dél-dakotai kormányzó.

Kapcsolódó tartalom

Pence már a kérdésfelvetéssel sem értett egyet és leszögezte, Oroszország gazdasága és valutája nem erősebb, mint a háború előtt”. Szerinte Oroszországot Kína támogatja, ami nélkül „Putyin már 2024-re kifogyhat a pénzből”.

Végül az atomháború veszélyének témája került terítékre. „Attól függ, ki lesz az Egyesült Államok elnöke” – fogalmazott Trump, aki szerint Biden elnöksége alatt ez komoly kockázatot jelent. Noem bírálta a Biden-kormányt, amiért az „provokatív akciók és nyilatkozatok sorozatával növelte az eszkaláció veszélyét”. „Most közelebb vagyunk a taktikai nukleáris fegyverek használatához, mint valaha” – állapította meg Noem.

Kapcsolódó tartalom

DeSantis arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok élénk részvétele a konfliktusban azt a kockázatot rejti magában, hogy a világ két legnagyobb atomhatalma között forró háború alakuljon ki.

Ramaswamy azt mondta Carlsonnak, hogy a nukleáris háború kockázata annál nagyobb, minél közelebb kerül Kína Oroszországhoz. Szerinte Kína, akit semmilyen nukleáris fegyverzetellenőrzési szerződés nem korlátoz, „titokban növeli nukleáris készleteit”.

Pence azzal válaszolt, hogy az orosz elnök atomfegyverekkel való fenyegetőzése egy taktika része, Egyesült Államokat azonban „nem fogják megfélemlíteni”.

A teljes, angol nyelvű cikket ide kattintva olvashatja el.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép forrása: Twitter.