Egészen egy nemzetközi „vörös” bűnszervezetig érnek a múlt hónapban történt brutális támadások szálai – írta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint ugyanis a felfegyverkezett őrjöngő, több embert is félholtra verő szélsőbaloldali támadók közül ugyanis egyikük a hírhedt német szélsőbaloldali Kalapács bandához köthető, amelynek tagjai külföldön hasonló módszerekkel számolnak le politikai ellenfeleikkel.
Kapcsolódó tartalom
Néhány napja házkutatást tartott a német speciális rendőrség Lipcse-Connewitzban abban az épülettömbben, amit a keletnémet országrészben rendkívül erős szélsőbaloldali radikálisok egyik központjának tartanak. Az esetről egyelőre annyit tudni, hogy a német rendőrök bizonyítékokat foglaltak le.
Ez a rendőrségi akció nem véletlenül történt: a nyomok egy nemzetközi bűnözői hálózathoz vezetnek.
A magyar támadássorozat ugyanis egyértelműen a „Hammerbande” (Kalapács banda) kézjegyét viseli magán.
Ez már csak azért is valószínűsíthető, mert a letartóztatottak közül legalább egy már vádlottként a német hatóságok látókörébe került. A Welt szerint Tobias E. a németországi harcos szélsőbaloldali csoport tagja, és a legismertebb német antifa, Lina Engel köréhez tartozik. A nőt vád alá helyezték, jelenleg börtönben van.
A vallomások szerint Lina Engel és vőlegénye országos hálózatot építettek ki, amely hálózat 2015 óta rendszeresen tervezett meg, készített elő és hajtott végre brutális támadásokat politikai ellenfeleik ellen.
Kapcsolódó tartalom
A szervezet tagjai különböző demonstrációkról hazafelé tartók megtámadásán kívül lerohant embereket a saját lakókörnyezetükben is. Utóbbiakat „projekteknek” nevezték. A cél az volt, hogy súlyos és maradandó sérüléseket okozzanak az áldozatoknak. Például
kalapácsokat használtak a különösen sérülékeny testrészeken, mint a fej, a lábszár, a térd és a boka. A támadásokat különböző, előre leosztott és begyakorolt szerepek szerint hajtották végre. Egyiküknek figyelnie kellett az időt és ki kellett adnia a parancsokat.
Egy másik személynek fel kellett vennie az „első kontaktot” a célszeméllyel – helyzettől függően megszólítani (például megkérdezni hány óra van) –, vagy akár az első ütést bevinni.
A csoport többi tagjának feladata ezután az áldozat földre vitele, lefogása és súlyos bántalmazása volt. A támadásokat a lehető legkisebb kockázattal kellett végrehajtani. Éppen ezért egy akciónak rövidnek és hatásosnak kellett lennie, ideális esetben legfeljebb 30 másodperces műveletnek.
Az esetlegesen a megtámadottak segítségére sietők ellen nagy flakon paprikaspray-kkel készültek, amiket végül jobb híján a sértettekre fújtak a támadás végén.
Igyekeztek azt is felmérni, hogy a kiválasztott célszemély fizikailag vagy mentálisan képes-e hatékonyan védekezni.
Közösségi hálózatokat (Facebook és Instagram) is használtak az előkészületek során. Felderítették a későbbi áldozatok közlekedési útvonalait vagy lakókörnyezetét, lakhelyét. A bűncselekmények elkövetése előtt és alatt is voltak úgynevezett felderítők, akik megfigyelték a tüntetés résztvevőit vagy az egyes célpontokat. A csoport csak zárt helyiségeken kívül, telefon nélkül tartott fontos megbeszéléseket. Arra is gondosan ügyeltek, hogy ne hagyjanak DNS-t a tetthelyen. Mindig kesztyűt viseltek, a bűnügyi eszközöket műanyag zacskóban szállították, majd klórral tisztították meg azokat.
Az aktivisták nemegyszer áldozataikat klórral leöntötték, valószínűleg azért, hogy elrejthessék a nyomaikat.
A Magyar Nemzet cikke szerint a támadások előkészítéseként rendszeres kiképzéseket szerveztek, melyekre akár Németország minden részéről érkezhettek résztvevők. Lipcsében körülbelül havonta kétszer zajlottak ilyen előkészületek a partizán jellegű rajtaütésekhez. Különféle forgatókönyveket és cselekvési irányokat jelöltek ki, figyelembe véve a múltbeli támadások tapasztalatait. A „kiképzésnek” szerves része volt a fegyverhasználat. Egy tanú el is ismerte, hogy az elkövetők mindig tudatában voltak annak, hogy megölhetik áldozataikat. A banda több tagja továbbra is szabadlábon van.
Mint ismert,
a budapesti támadások egyik gyanúsítottja a Jámbor András vezette szélsőbaloldali Szikra Mozgalom tagja. A Párbeszéd politikusa ezt el is ismerte, aki emellett védelmébe vette a nőt, mert szerinte őt ártatlanul gyanúsította meg a rendőrség.
A Magyar Nemzet úgy fogalmazott, Jámborékkal kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az 1945-ös budai kitörésre emlékezők elleni tüntetés (amin minden valószínűség szerint az erőszakos támadók néhány tagja is részt vett) egyik népszerűsítője és toborzója éppen a Szikra Mozgalom volt.
A lap emlékeztetett:
a mozgalommal összefüggésben megjelentek olyan vélemények is, hogy a magyarországi szélsőbaloldal évek óta dolgozik azért, hogy hazánkban is „akcióképes” legyen a mozgalom, és a nyugati antifa mintájára akár erőszakot is alkalmazzanak, ha a „stratégiai érdek” úgy kívánja.
Ezt Jámborék tagadják és elhatárolódtak a februári támadásoktól, ugyanakkor tény, hogy a párbeszédes politikus által alapított Mérce nevű portálon az elmúlt években több olyan cikk jelent meg, amelyben az erőszak alkalmazását bizonyos célok érdekében megengedhetőnek, sőt akár szükségesnek is nevezték – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció (fotó: Ying Tang/NurPhoto via Getty Images).