Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által kiadott éves jelentés szerint az európai fegyverimport 2022-ben megduplázódott, aminek elsősorban az Ukrajnában dúló háború áll a hátterében. A kutatóintézet hétfőn közzétett adataiból az is látszik, hogy a globális fegyverkereskedelem mértéke ugyan némileg csökkent, de így is meghaladja a százmilliárd dollárt.

Kapcsolódó tartalom

A kutatás ugyanakkor nem csupán az éves statisztika miatt érdekes, ugyanis szélesebb időintervallumban is vizsgálja az európai, valamint a globális fegyverkereskedelmet, ami mindenképp jobban képes megragadni az általános tendenciákat. Pieter Wezeman, a SIPRI kutatója a legutóbbi jelentés két legfontosabb trendje között említette, hogy „jelentősen megnőtt az európai államok részére történő fegyverszállítás”, valamint hogy „szintén megnőtt az Egyesült Államoknak mint fegyverszállítónak a világban betöltött szerepe”.

Az USA, amely már eddig is a lista élén állt, további 14%-kal növelte exportját, és most már a globális fegyverszállítások 40%-át adja.

A 2018 és 2022 közötti időszakban az európai országok fegyverimportja, amelynek túlnyomó többsége az Egyesült Államokból származik – mutat rá a Deutsche Welle – 47%-kal, az európai NATO-országoké pedig 65%-kal nőtt.

A háború előtt Ukrajna nem volt jelentős szereplője a nemzetközi fegyverkereskedelemnek, hiszen védelmi felszereléseinek nagy részét belföldön gyártotta, a többi pedig a szovjet korszakból maradt meg. A SIPRI mostani jelentése szerint viszont az ország világszinten már a 14. helyen áll a fegyverimportőrök listáján, és amennyiben csak 2022-t vesszük figyelembe, úgy a harmadik helyre kapaszkodott fel. Mindez azért lehetséges, mert az intézet a fegyverkereskedelem mellett az ingyenes katonai segítségnyújtást is számba vette a statisztikák elkészítésekor.

Kapcsolódó tartalom

Érdekesség, hogy az Ukrajnának szállított mennyiség értékben elhalványul az új fegyvereladásokhoz képest.

Annak ellenére például, hogy az USA tavaly hatalmas mennyiségű fegyvert szállított az ukránoknak, még mindig nagyobb értékű árut küldött Kuvaitnak, Szaúd-Arábiának, Katarnak, valamint Japánnak.

Az említett országok főként kifinomult, drága felszereléseket, például vadászgépeket vásároltak az amerikaiaktól.

Szintén figyelemre méltó Oroszország helyzete, mely ugyan még mindig a második helyen áll a fegyverexportőrök listáján, ám részesedése a globális fegyverkereskedelemben csökkenést mutat (22%-ról 16%-ra). A SIPRI adatai szerint az orosz fegyverexport 2022-ben 1,3%-kal csökkent az előző évhez képest, ami azt jelenti, hogy a tavalyi eladások a 2013-as értékesítés 35%-át tették csupán ki.

A Wall Street Journal azt írja, a nyugati védelmi beszállítók számára Oroszország visszaesése új üzleti lehetőségeket teremt, mivel Moszkva hagyományos ügyfelei máshol kezdik keresni a katonai eszközöket.

Példaként említik Szerbiát, amely régóta az orosz fegyverek vásárlója, de a múlt hónapban a szerb kormány közölte, hogy tárgyalásokat folytat a francia Dassault Aviation SA-val a Rafale vadászrepülőgépek megrendeléséről, mivel a szankciók miatt nehezebbé vált a meglévő orosz gyártmányú flottához alkatrészek beszerzése.

Kapcsolódó tartalom

A Fülöp-szigetek a háború kirobbanását követő hónapokban lemondta a 16 darab Mi-17-es orosz szállítóhelikopterre kötött megrendelését, majd MaryKay Carlson amerikai nagykövet 100 millió dolláros támogatást jelentett be a Fülöp-szigeteki hadseregnek, amely szerinte „felhasználható a Mi-17-es helikopter vásárlásának lemondásáról szóló döntés ellensúlyozására.” Ferdinand Marcos Jr. elnök később azt mondta, hogy országa „biztosította a helikopterek alternatív beszerzését” az Egyesült Államokból, miután megállapodott 32 darab Black Hawk megvásárlásáról a Lockheed Martin fegyvergyártó céggel.

Amerikai Sikorsky UH-60 Black Hawk (Fekete Sólyom) nevű csapatszállító helikopterek a Silver Arrow (Ezüstnyíl) fedőnevű nemzetközi hadgyakorlaton a lettországi Adazi településnél levő támaszponton 2020. október 2-án. (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)

Ugyanakkor még tavaly augusztusban Dmitrij Sugajev, az orosz Szövetségi Haditechnikai Együttműködési Szolgálat vezetője a TASZSZ állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta,

hogy az ukrajnai hadműveletek miatt megnőtt az érdeklődés az orosz fegyverek iránt az afrikai, latin-amerikai és más országok részéről.

Ukrajna után a legnagyobb mértékben a japán fegyverimport növekedett, minden bizonnyal a Kínával és Észak-Koreával kapcsolatos geopolitikai feszültségek miatt. A 171 százalékos növekedés Japán nemrég megváltozott nemzetbiztonsági stratégiája miatt alakult ki, hiszen a felkelő nap ország feladta hagyományos katonai visszafogottságát. A tokiói kormány e célból még az alkotmány úgynevezett békecikkelyét is kész módosítani, amely megtiltja Japánnak a háborús tevékenységet – írja az osztrák Kronen Zietung.

Kapcsolódó tartalom

Talán némileg meglepő módon Franciaország, mely harmadik helyen áll a fegyverexportőrök globális listáján, 44%-os növekedést ért el, a német védelmi ipar külföldi eladásai ezzel szemben az előző jelentéshez képest 35%-kal csökkentek. A már idézett Wezeman szerint a francia állam az elmúlt évtizedekben nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy támogassa fegyveriparát, ami úgy néz ki, meghozhatja gyümölcseit.

Végül érdemes megemlíteni a negyedik helyen álló Kína helyzetét is.

A távol-keleti országban a fegyvergyártás hagyományosan a gazdaság egészéhez képest alacsony jelentőséggel bír, igaz, az elmúlt években ez némileg kezd megváltozni, köszönhetően a legújabb hadiipari fejlesztéseknek, valamint Oroszország visszaszorulásának.

Egy J–20 lopakodó vadászrepülőgép a kínai nemzetközi repülési és űrkiállításon 2021. szeptember 29-én (Fotó: Chen Jimin/China News Service, Getty Images)

A jelentés egyébként kitér arra is, hogy a jövőben milyen esetleges változásokra lehet számítani a fegyverpiacot, illetve az egyes országok ebből való részesedését tekintve. A már megkötött megrendeléseket nézve úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok vezető pozícióját semmi sem veszélyezteti. A világszerte megrendelt harci repülőgépek és helikopterek közel 60%-a például amerikai termék. Csak 2022-ben 13 ország összesen 376 harci repülőgépet és helikoptert rendelt az amerikai gyártóktól – hívja fel a figyelmet a DW.

Franciaországnak is számos repülőgép-, és hajómegrendelése van, ezért valószínűleg tovább fogja növelni fegyverexportőrként betöltött pozícióját. A németek főként a harckocsikra és a hadihajókra építhetnek, ezekre már nagy számban érkeztek is foglalások.

Oroszországnak a korábbiakhoz képest jelentősen kevés megrendelése van, ráadásul az exportálható fegyverei döntő részére az ukrajnai háborúban van szüksége.

Kiemelt kép: MTI/AP/DPA/Daniel Karmann